Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Anders Fogh Rasmussen egykori dán miniszterelnök, volt NATO-fõtitkár a Koppenhágai Demokráciacsúcs címû rendezvényen 2025. május 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Mads Claus Rasmussen

Kemény üzenet Európának a volt NATO-főtitkártól

Véget kell vetni a hízelgésnek, Európának kemény gazdasági válaszlépéseket kell tennie, ha az Egyesült Államok vámokat vet ki azokra a NATO-szövetségesekre, amelyek katonákat küldtek Grönlandra – jelentette ki Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és egykori dán miniszterelnök.

Rasmussen szerint a NATO számára 1949-es megalapítása óta a legnagyobb kihívást jelenti az, hogy Trump igényt formált a Dániához tartozó Grönlandra. „A NATO jövője forog kockán” – figyelmeztetett Rasmussen, aki 2001 és 2009 között Dánia kormányfője, majd 2009 és 2014 között a NATO főtitkára volt.

„Lejárt a hízelegés ideje. Ez nem működik. A tény az, hogy Trump csak az erőt és az egységet tiszteli. Pontosan ezt kellene most Európának felmutatnia” – szögezte le a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva a svájci Davosban tartott Világgazdasági Fórumon.

Rasmussen elmondta, hogy nem akarja bírálni azokat a vezetőket, akik dicséretekkel halmozták el Trumpot, ugyanakkor szerinte itt az ideje, hogy Európa új megközelítést alkalmazzon.

A politikus hárompontos tervet javasolt a válság enyhítésére. A terv tartalmazza az 1951-es amerikai–dán megállapodás módosítását, amely lehetővé teszi az amerikai erők és katonai bázisok jelenlétét Grönlandon, erősített NATO-jelenléttel kiegészítve. Emellett tartalmaz egy befektetési egyezményt, amely segíti az amerikai és európai cégeket a grönlandi ásványkincsek kitermelésében, valamint egy úgynevezett stabilizációs és ellenállóképességi egyezményt, amely megakadályozza a kínai és orosz befektetéseket a kritikus szektorokban – fejtette ki Rasmussen.

Hozzátette, hogy a tervet még nem mutatta be dán vagy más tisztségviselőknek, de Davosban meg fogja vitatni a küldöttekkel.

Címlapról ajánljuk
A 100 kvintillió pengőtől a mínusz 37 dolláros olajig, avagy a gazdaságtörténet legfurcsább számai

A 100 kvintillió pengőtől a mínusz 37 dolláros olajig, avagy a gazdaságtörténet legfurcsább számai

A közgazdaságtan legizgalmasabb számai nem a tankönyvek lábjegyzeteiben élnek. Nem is steril grafikonokon vagy Excel-táblák mélyén. A legemlékezetesebb gazdasági számok többnyire akkor születnek, amikor a gazdaság a feje tetejére áll. Amikor a pénz már nem működik pénzként; amikor egy bank nagyobbra nő, mint az egész ország; amikor az olaj ára negatív lesz; vagy amikor a befektető azért fizet, hogy kölcsönadhassa a pénzét.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×