Infostart.hu
eur:
383.77
usd:
330.16
bux:
122837.62
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtóértekezleten a megbeszélésüket követõen a washingtoni Fehér Házban 2025. szeptember 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Will Oliver

Új okkal állt elő Donald Trump Grönland megszerzésére, a britek ismét összerándultak

Teljes mértékben gyengeségnek és ostobaságnak nevezte kedden Donald Trump amerikai elnök azt a megállapodást, amelyet Nagy-Britannia kötött Mauritiusszal az indiai-óceáni Chagos-szigetek fennhatóságának átengedéséről, hozzátéve, ez az egyik oka annak, amiért meg akarja szerezni Grönlandot.

Trump a Davosban kedden kezdődő Világgazdasági Fórumra indulva az üggyel kapcsolatban több bejegyzést tett a Truth Social nevű közösségi oldalon, a többi között óriási butaságnak nevezte a „rendkívül fontos” térség átadását, kiemelve, hogy London döntése „egy újabb ok a nemzetbiztonsági okok hosszú sorában, amiért Grönlandot meg kell szerezni”.

Emlékeztetett arra is, hogy a Chagos-szigetek tagja Diego Garcia szigete is, ahol „létfontosságú amerikai bázis is található”, hozzátéve: a londoni kormánynak „egyáltalán semmi oka sincs” ezt a szigetet átadnia Mauritiusnak.

„Kétség sem fér hozzá, hogy Kína és Oroszország észrevette ezt a totális gyengeségről árulkodó lépést; vannak hatalmak, amelyek csak az erőből értenek, és ezért van az, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az én vezetésem alatt most, alig egy év után, már nagyobb tiszteletet kap, mint bármikor valaha” – szögezte le.

Nagy-Britannia tavaly májusban írta alá a szigetek fennhatóságának Mauritius részére történő átengedéséről szóló megállapodást, amely azonban London szerint biztosítja az Egyesült Királyság biztonsága szempontjából ugyancsak létfontosságúnak nevezett, Diego Garcián működő brit-amerikai támaszpont jövőjét.

Diego Garcia a hidegháború idején, illetve az öbölháborúk alatt is alapvető stratégiai szerepet töltött be, és amerikai B-52-es hadászati bombázók is állomásoztak ott.

London és a mauritiusi kormány 2024-ben jutott egyezségre arról, hogy Mauritius kiterjesztheti szuverenitását a Chagos-szigetek egészére, köztük Diego Garciára, de az egyezmény Nagy-Britanniának is felhatalmazást ad „99 évnyi kezdeti időszakra” a támaszpont feletti szuverén jogok gyakorlására. A támaszpontra vonatkozó lízingszerződés további 40 évvel meghosszabbítható, vagyis a megállapodás potenciálisan 139 évre biztosíthatja a Diego Garcián működő támaszpont feletti brit fennhatóságot. Nagy-Britannia évente átlagosan 101 millió font lízingdíjat fizet majd a bázis után.

Hétfőn Trump Floridában mindemellett újságíróknak arról beszélt, véleménye szerint Dánia nem képes megvédeni az Északi-sarkvidék biztonsága szempontjából kiemelten fontos Grönlandot.

„Meg kell szereznünk, ezt el kell intézni, ők nem tudják megvédeni; ismerem a vezetőket, nagyon rendes emberek, de hát oda se mennek” – jelentette ki, majd kérdésre válaszolva hozzátette, nem gondolja, hogy az európai vezetők túlságosan ellenállnának ebben az ügyben.

Az amerikai elnök hétfő este Mark Rutte NATO-főtitkárral is beszélt telefonon, jó hangulatúnak minősítve a beszélgetést, amely során, mint mondta, megegyeztek abban, hogy a Fórum margóján az összes érintett fél találkozik egymással Grönland ügyében. Ezeket nem nevezte meg.

„Ahogy már mindenkinek elmondtam, nagyon nyíltan, Grönland elengedhetetlen ahhoz, hogy garantáljunk saját országunk és a világ biztonságát; nem visszakozunk, ebben mindenki egyetért” – szögezte le.

„Az Amerikai Egyesült Államok a világ legerősebb országa... Mi vagyunk az egyetlen hatalom, amely képes biztosítani a békét világban, és ezt egyszerűen erővel tesszük meg” – szögezte le.

Trump a tervek szerint szerdán érkezik a Világgazdasági Fórumra, ahol még aznap beszédet is mond.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×