A határozat, hogy az elnök a kongresszusi igen nélkül nem indíthat háborús cselekményeket, 52:47 arányban ment át az amerikai Szenátusban, úgy, hogy a demokraták mellé öt republikánus szenátor is felsorakozott, egy további republikánus pedig nem szavazott.

A döntés biztosítja, hogy a jövő héten sor kerülhet a végszavazásra, ugyanakkor

az indítványnak gyakorlatilag nincs esélye arra, hogy törvény legyen belőle. Ehhez ugyanis a republikánus többségű Képviselőháznak is jóvá kellene hagynia, majd kétharmados többséggel túl kellene élnie Donald Trump várható elnöki vétóját.

Maga Trump máris nekiment azoknak a republikánus szenátoroknak, akik a demokratákkal szavaztak. Közösségi oldalán azt írta, hogy ezeket a törvényhozókat soha ne válasszák újra.

A szavazás időzítése nem volt véletlen – pár nappal azután tartották, hogy amerikai kommandósok Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét.

A szenátusi határozat támogatói szerint jelentős győzelmet arattak azok, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az alkotmány értelmében a háború megindításának joga a Kongresszust illeti meg. Rand Paul republikánus szenátor, az egyik előterjesztő úgy fogalmazott: egyre több republikánus kezd elgondolkodni azon, kié is valójában a felhatalmazás. Szerinte ez a vita eddig háttérbe szorult, most viszont új lendületet kapott.

Nem minden republikánus osztja ezt a nézetet. Jim Risch idahói szenátor, a külügyi bizottság elnöke a szavazás előtt azt mondta: a határozat nem ér el semmit. Szerinte a cél pusztán az, hogy „arcul csapják az elnököt”, miközben egy olyan katonai akciót próbálnak megakadályozni, amely szerinte nincs is napirenden.

Eközben maga

Donald Trump a New York Timesnak adott interjúban azt mondta: az Egyesült Államok éveken át irányíthatja Venezuelát, és hosszú távon hozzáférhet az ország hatalmas olajtartalékaihoz.

Úgy fogalmazott: „csak az idő mondja meg”, meddig tart az amerikai felügyelet, de szerinte ez jóval hosszabb idő lesz, mint néhány hónap vagy egy év.

Trump szerint az Egyesült Államok „profitábilis módon” építené újjá az országot, miközben venezuelai olajat termelne ki és értékesítene. Azt állította, hogy az ideiglenes venezuelai vezetés – amelynek tagjai a korábbi Maduro-rezsim politikusai – a kívánt módon együttműködik Washingtonnal. Az elnök nem vállalt kötelezettséget arra, mikor tartanának új választásokat Venezuelában, és kitért a válasz elől, hogy miért nem a Maduro által elcsalt tavalyi választások ellenzéki győztesét Edmundo Gonzálezt akarta az új vezetés élén látni.

Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mellett küldene amerikai szárazföldi csapatokat Venezuelába, az elnök nem adott egyértelmű választ. Azt mondta: ezt nem kívánja előre elárulni, ugyanakkor szerinte a jelenlegi venezuelai vezetés „nagy tisztelettel” viszonyul az Egyesült Államokhoz. Tudósítások szerint azonban a volt rezsim számlájára írt elnyomás folytatódik, bár egy sor politikai foglyot szabadon engedtek.