Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.42
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök a náci megszállással szembeni francia ellenállás évfordulójáról tartott megemlékezésen a Párizs közeli Suresnes-ben lévő Valerien-hegyen 2024. június 18-án. 84 évvel ezelőtt ezen a napon Charles de Gaulle francia tábornok felhívást intézett honfitársaihoz a BBC brit közszolgálati rádióban, hogy vegyék fel a harcot a megszállókkal és a nácikkal tűzszünetet kötő Vichy-kormánnyal szemben. De Gaulle hamarosan megkezdte a katonai ellenállás megszervezését, a Szabad Francia Erők felállítását.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Így kezdi meg 5 éves börtönbüntetését Nicolas Sarkozy

Egyes hírek szerint magánzárka várhatja Nicolas Sarkozyt. Ami biztos, a volt francia elnök a héten, kedden kezdi meg ötéves börtönbüntetését, amiért a líbiai vezetéssel összejátszva finanszírozta újraválasztási kampányát.

Az egyik brit lap tényként említi, a francia Le Monde szerint nem erősítették meg hivatalosan, hogy nem csak börtönbe, de magánzárkába vonul Nicolas Sarkozy volt francia elnök.

A londoni The Telegraph úgy tudja, hogy az exelnök memoárja megírásával tölti majd magányos napjait.

Sarkozyt szeptemberben ítélte el egy párizsi bíróság, amely bizonyítottnak találta, hogy a volt líbiai diktátortól, Moammer Kadhafitól fogadott el pénzeket a 2007-es elnökválasztási kampány finanszírozására.

A keddi nap történelminek ígérkezett Franciaországban: nem fordult még elő olyan, hogy egy volt elnököt börtönbe zárjanak.

Sarkozy még szeptemberben „botrányosnak” nevezte az elítélését, és ártatlanságát hangoztatta. Később azt mondta: „nem félek a börtöntől. Egyenes derékkal megyek, még a fegyház kapujához is” – mondta egy hétvégi francia lapnak.

A sors iróniája, hogy az egykori elnök – rendkívül ambíciózus politikusként – belügyminiszter is volt, és így a büntetésvégrehajtást is felügyelte. A The Telegraph szerint a párizsi La Santé börtönben ezért is, „a saját biztonsága érdekében” teszik magánzárkába.

A La Santénak van egy hírhedt VIP-szekciója: itt raboskodott

  • a militáns baloldali terrorista, Carlos, a Sakál,
  • Jacques Mesrine, a hírhedt gengszter, továbbá
  • Manuel Noriega tábornok, néhai panamai diktátor és most
  • Sarkozy.

1939-ig guillotine-nal végrehajtott, nyilvános kivégzések helyszíne is volt ez. 2014-ben több évre bezárták és renoválták.

A VIP-részleg egyik volt őrizetese úgy jellemezte a helyet, hogy „rendben van,

olyan, mint egy IBIS-hotel”.

A 9 négyzetméteres cellákban rezsó, hűtő, televízió, zuhanyzófülke és privát wc, továbbá egy vonalas telefon is található, amelyen rab engedélyezett számokat hívhat.

Volt őrizetesek szerint eme komfort ellenére a szinte folyamatos kiabálás és zaj miatt nehezen lehet elviselni a La Santé börtönt.

Ha Sarkozynek ezek után lesz energiája, akkor napi két alkalommal járhat edzőterembe – miközben abban reménykedik, hogy helyt adnak a fellebbezésének.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×