Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) tömörülés vezetője távozik egy szavazóhelyiségből, miután leadta szavazatát az európai parlamenti választásokon Pruhonicében 2024. június 7-én. Az EP-választásokat június 7-én és 8-án tartják Csehországban, ahonnan 21 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Bár megnyerte a cseh választásokat, Andrej Babis egyelőre mégsem alakíthat kormányt

A cseh államfő még nem bízta meg kormányalakítással Andrej Babišt.

Petr Pavel cseh köztársasági elnök vasárnap jelezte: még túl korai új kormányalakításról beszélni. A hétvégi parlamenti választásokon legjobban szereplő öt párt vezetőjével tartott egyeztetésein elsősorban a helyzet feltérképezése és a pártok prioritásainak megismerése volt a cél. Hangsúlyozta, hogy a konzultációk folytatódnak: hétfőn további pártelnökökkel ül tárgyalóasztalhoz, a képviselőház alakuló ülését pedig november elejére tervezi összehívni.

Petr Pavel szerint a cseh képviselőházi választások eredménye világosan mutatja: a cseh állampolgárok többsége nem kíván szélsőséges politikai nézeteket, hanem meg akarja őrizni az ország nyugati irányultságát.

„A kormányalakítási megbízatásról csak azután érdemes beszélni, hogy kirajzolódnak a lehetséges kabinet körvonalai” – fogalmazott az elnök.

Andrej Babiš, a választásokat 34 százalékos támogatással megnyerő ANO mozgalom elnöke elsőként találkozott az államfővel. A találkozó után jelezte: ha megkapja a kormányalakítási megbízatást, összeférhetetlenségi ügyeit a törvénynek megfelelően rendezi. Babiš hangsúlyozta, hogy az ANO mozgalom hivatalos kormányfőjelöltjeként vezeti majd a tárgyalásokat, de jelenleg még nem kapott hivatalos megbízást.

Az új alsóházba bejutott hat politikai erő közül a hárompárti Spolu koalíció, a STAN és a Kalózpárt egyértelműen közölte: nem kívánnak együttműködni Babišsal. Így az ANO számára lehetséges partnerek maradtak a Szabadság és Közvetlen Demokrácia párt, az SPD, valamint az Autósok mozgalom, amelyek együtt elegendő mandátummal rendelkeznének egy többségi kormányhoz. A három pártnak együttesen 108 mandátuma lenne. Ebből az ANO-é 80, az SPD-é 15, az Autósoké pedig 13. Alena Schillerová, az ANO alelnöke szerint egyszínű kormányt képzelnek el, amelyet kívülről támogathatnának az SPD és az Autósok.

Mindkét párt viszont jelezte: a koalícióban részt vennének és miniszteri pozíciókat is szeretnének.

Tomio Okamura, az SPD elnöke azt mondta: pártja szakértői kormányban gondolkodik, a miniszteri posztokra nem parlamenti képviselőket, hanem szakértőket jelölne. Boris Štastný, az Autósok prágai vezetője pedig hangsúlyozta: pártjuk konzervatív, jobboldali és Nyugat-barát, és aktívan részt kíván venni az új kormánykoalícióban.

A vasárnapi találkozókon részt vevő pártok mind megjegyezték: első körben informális, ismerkedő jellegű megbeszélésekről van szó. Az államfő a találkozók után kiemelte: a kormányalakítás folyamatában elsődleges cél Csehország nyugati irányvonalának fenntartása, az ország szerepének megerősítése az Európai Unióban és a NATO-ban, valamint a demokratikus intézmények védelme, ideértve a közszolgálati médiát, az állami egyetemeket, a biztonsági szerveket és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Petr Pavel úgyszintén hangsúlyozta: a tárgyalások jelenleg konzultációs jellegűek, még nem született döntés az új kormány összetételéről, a pártoknak pedig még időt ad a kölcsönös egyeztetésekre.

Az InfoRádió hétfői Arénájának témája a cseh választás lesz, kezdés 18 órakor. Tartson velünk!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×