A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szerint a gabonafélék és a repce hozama mind az ötéves átlagot, mind pedig a tavalyi eredményeket felülmúlja, így a szlovák gazdák akár külföldi piacokra is szállíthatják a felesleget. Az őszi és tavaszi búza termésátlaga 13 százalékkal, az árpáé pedig 26 százalékkal haladta meg a tavalyi mutatókat. Bár a betakarítás hosszabb ideig tartott, különösen a déli, magyarok által lakott járásokban, a mennyiségi eredmények összességében kedvezőek.

A kamara elnöke, Andrej Gajdoš kiemelte, hogy a termést jelentősen befolyásolta a szeszélyes időjárás: a hideg május, az aszályos június, majd a viharos, jégesős július. A korábban aratók jobb minőségű gabonát takarítottak be, míg például Liptóban egyetlen gazda sem tudott élelmiszeripari felhasználásra alkalmas gabonát előállítani, ott a termény állati takarmányként végzi.

Az élelmiszeripari kamara szerint ugyanakkor a szlovákiai malmok és pékségek ellátása biztosított, és nem lesz szükség jelentősebb gabonaimportra. Valószínűleg nem Magyarországról vagy Csehországból, esetleg más külföldi piacról kell majd beszerezni a gabonát. Milan Lapšanský, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének vezetője úgy látja, több tízezer tonna liszt áll majd rendelkezésre. Aggodalomra ad okot azonban, hogy a nemzetközi kiskereskedelmi láncok a hazai kínálat ellenére is egyre több pékárut importálnak, főként Németországból és Belgiumból. Az import aránya hét százalékkal emelkedett.

A bőséges termés nem jelent alacsonyabb árakat

Leginkább a kormány adóemelési tervei jelenthetnek kockázatot. Több élelmiszeripari érdekképviselet is jelezte, hogy az áfakulcs emelése komoly terhet róna az egész ágazatra. A termelőktől a feldolgozókon át egészen a fogyasztókig minden szereplő megérezné a drágulást.

A kamara állásfoglalásában hangsúlyozta: a szektor már most is küzd a különadók és többletterhek miatt. „Elfogadhatatlan, hogy az állam az olcsó élelmiszerek biztosításáról beszél, miközben olyan intézkedéseket készít elő, amelyek drágulást okoznak” – fogalmaztak. A szervezet példaként említette, hogy a cukros üdítőkre kivetett magasabb járulékok 35 százalékos áremelkedést és több mint 10 százalékos keresletcsökkenést hoztak.