Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Motor Oil Splashes At The Old Newspapers Background
Nyitókép: Elena Popova/Getty Images

Drámai fordulat: India felfüggeszthette az orosz olaj vásárlását

Egyes források szerint az indiai állami olajfinomítók – Donald Trump hónap eleji vámokat érintő határideje előtt – felfüggesztették az orosz olaj vásárlását. India volt eddig a szankcionált orosz energiahordozó egyik legnagyobb importőre, ami idegesítette Washingtont.

Arról, hogy Új-Delhi és Moszkva kapcsolatai „irritálják” Washingtont és zavart keltenek az amerikai–indiai viszonyban, nemrégiben Marco Rubio beszélt. Az amerikai külügyminiszter egy nappal azután szólalt meg, hogy Donald Trump 25 százalékos vámokkal és „meg nem határozott büntetéssel” fenyegette meg Indiát, amiért orosz olajat és fegyvereket vásárol.

Rubio szövetségesnek és stratégiai partnernek nevezte a hatalmas országot, majd hozzátette: az orosz olaj vásárlása akadályozza a jó viszonyt. A Trump-adminisztráció annak tudatában fenyegette meg Indiát, hogy az geopolitikai értelemben „hasznos ellensúly” Kínával szemben és „leköti” Pakisztánt.

Mindenesetre India reagált, a Reuters és az indiai sajtó értesülése szerint az állami olajfinomítók múlt héten „felfüggesztették” az orosz kőolaj vásárlását, „mivel csökkent a kedvezmény júliusban azután, hogy az amerikai elnök figyelmeztette az országokat: ne vegyenek olajat Moszkvától”.

A Hindustan Times úgy értékelte a történteket, hogy az drámai fordulat Oroszország egyik legszorosabb energia-partnerségi viszonyában. India a világ harmadik legnagyobb olajimportőre és a tengeren szállított orosz kőolaj legnagyobb vásárlója. Az ebből származó bevétel létfontosságú Moszkva számára az ukrajnai háború finanszírozásához.

Az ukránok cáfolják, de az oroszok a héten közölték, hogy elfoglalták a stratégiai fontosságú Csasziv Jar várost, ami megnyithatja az utat a Donbász teljes elfoglalása előtt.

Donald Trump amerikai elnök közben egyre türelmetlenebb Moszkvával szemben. Egyrészt lerövidítette az eredetileg 50 napos határidőt a háború leállítására, másrészt másodlagos szankciókkal fenyegette meg az orosz termékeket vásárló országokat. Moszkva tehát most versenyt futhat az idővel, hogy elfoglalja az általa követelt területeket, mielőtt – ha igaz az Indiával kapcsolatos hír –, megcsappannak a forrásai.

Visszatérve Indiára, az országnak négy nagy állami olajfinomító vállalata van (az IOC, a BPCL, a HPCL és az MRPL), de helyi idő szerint péntek estig a kormány nem adott ki hivatalos nyilatkozatot a hírről. Az oroszok eddig az indiai olajigények 35 százalékát elégítették ki. Az orosz olaj azonban mostanra már nem sokkal olcsóbb Indiának, mint más források, ezért Új-Delhi számára kérdésessé vált, mennyire ésszerű fenntartani ezt az importot?

Az olajtól függetlenül Donald Trump szerdán közölte, hogy péntektől 25 százalékos vámmal sújtja az indiai termékeket, bár hozzátette: folytatódnak a tárgyalások. Indiai kommentátorok szerint viszont az ország több százmillió mezőgazdája súlyos csapást szenvedne el, ha a nyomásnak engedve az ország mindenféle korlátozás nélkül megnyitná a piacát az amerikai agrártermékek előtt. Ezért ez olyan dolog, amiben Új-Delhi nem akar engedni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×