Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
308.78
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Marco Rubio floridai republikánus szenátor, Donald Trump megválasztott amerikai elnök külügyminiszter-jelöltje a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Graeme Sloan

Eljött a hét, amikor talán minden eldől Ukrajnában?

„Kritikus hét következik” az ukrajnai békeközvetítésben. Az Egyesült Államok most dönti el, hogy „részt akar-e venni a vállalkozásban” – mondta az amerikai külügyminiszer. Közben Moszkva azt állítja, sikerült visszafoglalnia a Kurszki régió egészét.

Minden bizonnyal az év egyik sajtófogója lesz Szent-Péter Bazilikában két széken ücsörgő és összehajoló Donald Trump és Volodimir Zelenszkij fotója.

Az amerikai és az ukrán elnököt a hírek szerint Macron francia államfő terelte össze Ferenc pápa búcsúztatásakor, a Vatikán pedig azzal asszisztált, hogy sebtében székeket és asztalt hozott nekik.

Az emlékezetes korábbi fehérházi verbális összecsapás után

Trump és Zelenszkij egymás szemébe nézve társalogtak,

úgy, hogy a harmadik, a tolmácsnak szánt szék üres maradt. Trump ezután bírálta ismét hevesen az Ukrajna elleni orosz légitámadásokat és jegyezte meg, hogy „lehet, hogy Putyin orosz elnök ugratja és nem is akar békét”. Azt is hozzátette, hogy lehet, hogy újabb szankciókkal válaszol Oroszország ellen.

Az orosz-ukrán konfliktus washingtoni megítélésének hullámvasútján a hétvégén Zelenkszij volt a csúcson azt állítva, hogy soha nem volt ilyen jó beszélgetése Trumppal, mint most, miközben Oroszország „meg akarja téveszteni az amerikai elnököt”.

Vasárnap este elismételte azt is, ami Trumpot láthatóan felhergelte: az oroszok többezer bombával, többszáz rakétával és többezer drónnal támadtak többségében „polgári célpontokat” azóta, hogy Kijev 30 napos tűzszünetet javasolt.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ismét tagadta, hogy az orosz erők polgári célpontokat támadtak volna Kijevben, ahol egy korábbi rakétacsapásban 12 ember halt meg.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig arra utalt, hogy a tárgyalások szempontjából következő „nagyon kritikus fontosságú héten” a Fehér Ház eldönti, „továbbra is részt akar-e venni ebben a vállalkozásban”. Azt próbálják megállapítani 90 nap próbálkozás után, hogy a felek mennyire akarnak mindketten békét és milyen távol vannak egymástól az álláspontjaik.

„Ha nem hoz gyümölcsöt, nem szánhatunk rá több időt és forrást, (...)

van ok az optimizmusra, de van ok a realizmusra is”

– mondta Rubio. „Közel vagyunk, de nem elég közel” – tette hozzá.

Trump elnök béketervét az európai szövetségesek minimum úgy látják, hogy az enged az orosz követeléseknek. Boris Pistorious német védelmi miniszter pedig nemes egyszerűséggel kapitulációnak nevezte azt és azt tanácsolta Kijevnek: ne fogadja el.

Az orosz média közben nem azzal volt elfoglalva, hogy Trump váratlanul kemény bírálatot szegezett a Kremlnek, hanem azzal, hogy a hadsereg jelentések szerint az utolsó ukrán alakulatokat is kiűzte a Kurszki régióból.

Vlagyimir Putyin elnök személyesen hívta fel az orosz művelet parancsnokait és gratulált nekik – jelentette be az elnöki hivatal. Ukrajna viszont tagadta, hogy tényleg teljesen kiszorították volna az orosz határkörzetből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×