Infostart.hu
eur:
387.63
usd:
330.66
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus párti elnökjelölt a Pennsylvania állambeli Oaks városban tartott kampánygyűlésén 2024. október 14-én. Az elnökválasztást november 5-én rendezik az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

Donald Trump most az orosz elnöknek üzent: „Állj le!”

Megszakította dél-afrikai látogatását csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt követően, hogy nagyszabású orosz támadás érte Kijevet, amelyben kilencen meghaltak, mintegy hetvenen megsebesültek. Előzőleg Donald Trump amerikai elnök, majd a Kreml is őt nevezte meg az ukrajnai békekötés fő akadályaként. Mindeközben a britek is javaslattal álltak elő.

Donald Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel könnyebb beszélni, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő „kisiklatja a béketervét”. Az amerikai elnök azután illette ismét kemény kritikával az ukrán vezetőt, hogy az nem volt hajlandó elfogadni a napokban megszellőztetett Trump-béketervet.

Ebben az szerepel, hogy Ukrajnának el kell fogadnia, hogy „a Krím elveszett”, és a félszigetet hivatalosan is Oroszország részének kell elismerni. Négy további ukrán megye esetében (Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon), amelyeket részben vagy egészben elfoglalt az orosz haderő, az elképzelés szerint Kijev belemenne abba, hogy azok orosz kézen vannak, de jogilag nem ismerné el elvesztésüket.

Cserébe Moszkva lemondana ama igényéről, hogy Donyeck, Zaporizsje és Herszon teljes egészét megkapja. Két helyen az oroszoknak kellene feladniuk egy kis területet, hogy az ukránok akadálytalanul hozzáférjenek a Dnyeper folyóhoz.

Azután, hogy Zelenszkij erre azzal válaszolt, hogy országa nem fogadja el, hogy papíron is megkapja Oroszország a 2014-ben elcsatolt Krímet, Trump úgy fogalmazott: „elfogadhatja a békét (az ukrán elnök), vagy harcolhat még három évig, mielőtt az egész országot elveszíti”.

Donald Trump erről egy aláírási ünnepségen beszélt, majd hozzátette: Oroszország szerinte készen áll, illetve hogy azt hitte, könnyebb Zelenszkijjel tárgyalni, „de egyelőre nehezebb”.

Keir Starmer brit miniszterelnök azzal szúrt oda – a vámtárgyalások miatt ugyan óvatosan – az amerikai elnöknek, hogy a Kijev elleni, kilenc halottat követelő „barbár” szerda éjszakai rakétatámadás megmutatta, hogy Moszkva az agresszor és a valódi akadály. Továbbá közölte: London soha nem hagyja magára Kijevet.

Ugyanakkor a The Daily Telegraph szerint a szerdai londoni egyeztetésen brit illetékesek azt tanácsolták az ukrán képviselőknek, hogy „mozduljanak közelebb” a washingtoni javaslathoz, mivel az USA nem valószínű, hogy visszatér a tárgyalóasztalhoz, ha nem tapasztal előrelépést napokon belül.

Volodimir Zelenszkij „megdorgálása” után Donald Trump megszólította Vlagyimir Putyint is: „Nem tetszenek a Kijev elleni orosz csapások. Nincs szükség rájuk, rossz az időzítés. Vlagyimir, ÁLLJ LE! Hetente 5 ezer katona hal meg. Hozzuk tető alá a békemegállapodást!” – írta közösségi oldalán.

Moszkvában nem erre, hanem arra a Trump megjegyzésre, hogy „a Krímet évekkel ezelőtt elvesztették, nincs miről beszélni”, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő egy lapinterjúban azt mondta: az amerikai elnök álláspontja „teljes mértékben megfelel annak, hogyan látjuk a helyzetet és hogy mit mondunk már régóta”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×