Ma Londonban folytatódnak a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok részvételével – jelentette be az ukrán elnök kedden. Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter pedig közölte, hogy az európai hatalmak a múlt héten tisztázták az Egyesült Államokkal, hogy melyek azok a témák, amelyek nem képezhetik alku tárgyát az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás előkészítésének következő, szerdán kezdődő fordulóján. Szerda reggel aztán kiderült, hogy csak alacsonyabb szintű megbeszélést tartanak, amelyen nem vesz részt sem Marco Rubio amerikai, sem David Lammy brit külügyminiszter, miután előző nap Kijev jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja az amerikai béketervet, amely hivatalosan is elismerte volna a Krím-félsziget orosz fennhatóságát

Az újabb tárgyalási forduló kapcsán Demkó Attila az InfoRádióban azt mondta, sok egymásnak ellentmondó hír jelent meg, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője felidézte, hogy például a Financial Times az amerikai javaslat szerint befagyasztanák a konfliktust a jelenleg frontvonalak mentén, viszont el kellene ismernie az Egyesült Államoknak Krím Oroszországhoz tartozását, fel kellene oldani a 2014 óta hozott szankciókat, ezek a lépések pedig sem az európaiaknak, sem az ukránoknak nem tetszenek.

„Ez még csak az első lépés lenne, de ebben is vita van, ezt jelzi, hogy mégsem lesz magas szintű a találkozó. A békefolyamat egy hosszú évekig tartó folyamat lesz, ha egyáltalán eljutunk odáig”

– mondta a szakértő, és arról is beszélt, hogy Európa továbbra sem érdemi résztvevője az egyeztetéseknek, a kiszivárgott hírek szerint a javaslat fő pontjait megtárgyalta az Egyesült Államok és Oroszország Szentpéterváron, és ennek az eredményéről tájékoztatják az amerikaiak a franciákat, a briteket és az ukránokat. „Nem látom azt, hogy döntő szerepe lenne Európának a tárgyalásokban, ezt mutatja a londoni tárgyalás is, hogy voltaképpen csak tájékoztatásról van szó” – tette hozzá.

A mostani vita középpontjában lévő Krím-félsziget jövőjéről Demkó Attila elmondta, az amerikai javaslat szerinte nemcsak de facto, hanem de iure elismerése lenne annak, hogy a terület orosz fennhatóság alatt marad. „Ez okoz nagyon súlyos konfliktust, hiszen ezt Volodimir Zelenszkij nem fogadhatja el. Ukrajnában ez egy olyan tabu, amit az ukrán elnök nem léphet át” – mondta a szakértő, és hozzátette, az amerikai–orosz javaslatban ez a legsúlyosabb pont, de vannak még „aknák” benne.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalásoknak van egy üzleti része is, hiszen Donald Trump előre vetítette, hogy a háború beszüntetése gazdasági előnyökkel is járna a feleknek. Ezek között említette, hogy a kiszivárgott hírek szerint Oroszország ötven Boeingeket repülőgépet venne az Egyesült Államoktól ötmilliárd dollárért, ami a küszködő repülőgépgyártónak is jelentős segítség lenne. „Nagyon sok más olyan ügy is van, ami kölcsönösen kedvező lenne mind a két félnek, a Nyugatnak is, meg Oroszországnak is kedvező lenni. Ilyen a privát vagyonok kérdése, ami nagyon sokat hozhat Moszkvának, és cserébe Moszkva is adhat valamit az Egyesült Államoknak, például befektetési lehetőségeket” – mondta Demkó Attila.