Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
332.8
bux:
121530.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Donald Trump amerikai elnök (j) ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 20025. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Trump-Zelenszkij beszélgetés: Amerika átvenné az ukrán erőműveket

Donald Trump ezúttal jó hangulatú beszélgetést folytatott az ukrán elnökkel – annak ellenére, hogy nem tudta rávenni Putyin, orosz elnököt a teljeskörű tűzszünetre. Egyfajta biztonsági garanciaként felvetette: Amerika átvenné az ukrán erőműveket.

Donald Trump amerikai elnök és beosztottjai, az orosz oldalon pedig egy elnöki tanácsadó szuperlatívuszokban beszélt a keddi elnöki telefonhívásról, aminek hozadéka az volt, Vlagyimir Putyin nemet mondott az azonnali tűzszünetre, miközben újabb orosz tűzérségi támadások rázták meg Ukrajnát – és a nyugati sajtó szerint az oroszok az áramhálózatot is támadták.

Az ukránok viszont a fekete-tengeri Krasznodar régióban csaptak le egy olajlétesítményre, ahol még szerdán sem tudták eloltani a lángokat.

Ebben a helyzetben került sorra a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetése – ami az első beszélgetésük volt az emlékezetes februári fehérházi kiabálás óta.

Az egyórás hívást Donald Trump „nagyon jónak” nevezte, és azt mondta „nagyon is sínen vannak a békemegállapodás felé”.

Trump megintcsak közösségi oldalán informálta a világot, hogy miről is beszélgettek – a részleges és az energetikai infrastruktúrát kímélő tűzszünetről.

Zelenszkij később, szerdán, már a finn elnök társaságában ebbe látszólag belement: „ha az oroszok nem csapnak le a létesítményeinkre, akkor garantáltan mi sem csapunk le az övékéire” – mondta.

Trump – korábbi, meglepő gázai ötlete után – azt javasolta Ukrajnának, hogy amerikai kézbe venné az ukrán elektromos és atomerőműveket, „ami a legjobb védelem lenne”.

Közben a háborúzó felek kicseréltek mindkét oldalról 175 hadifoglyot és az oroszok – gesztusként – elengedtek 22 sebesült ukrán katonát – ezt a cserét valószínűleg már Trump hívásai előtt szervezték, de az ukrán elnök köszönetet mondott érte amerikai kollégájának.

A Zelenszkijjel folytatott hívásról további részleteket közölt Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Marco Rubio külügyminiszter. A közlések szerint

az ukrán elnök további, a polgári lakosságot védő légvédelmi rendszereket, így Patriot-rakétákat kért.

Trump elnök beleegyezett, hogy együttműködik, és megvizsgálja, „mit lehet találni, különösen Európában”. Trump azt is megígérte hogy dolgozni fog azon, hogy hazatérhessenek Ukrajnába az Oroszországba vitt gyerekek.

A Fehér Ház közben megerősített egy hírt, aminek Moszkvában nem örülnek: támogatja a Kijevnek történő fegyverszállításokat és hírszerzési információ megosztását.

Az amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésének eredményeit Ukrajna európai szövetségesei úgy értékelték, hogy

az orosz vezető nem akar tűzszünetet.

Nagy-Britannia közölte, hogy Putyin ama követelése ellenére, hogy állítsák le Ukrajna felfegyverzését, továbbra is el fogja látni a megtámadott országot. Viszont az uniós országok kizárták Nagy-Britanniát saját fegyverkezési programjukból – hacsak London nem ír alá biztonsági paktumot Brüsszellel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint 5 egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam a 386-os szint közelébe emelkedett, miközben a dollár is 332 forint környékére erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrás után tovább drágult a földgáz a világpiacon. A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat, ami az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinti. Közben az euró 0,7 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A háborús helyzet egyre inkább rontja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, ilyen környezetben pedig a dollár menedékeszközként erősödik. Európa energiafüggősége tovább növeli a nyomást az eurón, így a két tényező együtt rövid idő alatt is jelentős kilengéseket okozhat az EUR/USD árfolyamban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: szorosan figyeli a közel-keleti eseményeket, amelyek már most is érezhető hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×