Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Unsplash.com

Így érzik magukat Szlovákiában az ukrán menekültek

Az Ukrajnából érkező menekültek többsége úgy érzi, elfogadják őket Szlovákiában – derült ki a Szlovák Tudományos Akadémia felméréséből. A kutatásban részt vevő menekültek 67 százaléka jelenleg fizetett munkát végez Szlovákiában. A legnagyobb problémát viszont továbbra is a nyelvi nehézségek jelentik.

Az Ukrajnából az elmúlt három év alatt érkezők többsége úgy érzi, hogy Szlovákiában elfogadják őket, és nyitottak az integrációjukra. A felmérésben részt vevők több mint kétharmada talált már magának munkát. A gyerekek és fiatalok is beilleszkedtek a szlovák oktatási rendszerbe, bár

a nyelvi akadályok továbbra is nehézséget okoznak.

A Szlovák Tudományos Akadémia legfrissebb kutatása szerint a válaszadók több mint kétharmada, jelezte, hogy jelenleg fizetett munkát végez. „Ez magasabb gazdasági aktivitási arányt jelent, mint a szlovák állampolgárok esetében, amit főként az ukrán népesség alacsonyabb nyugdíjas aránya magyaráz” – fejtette ki Jana Papcunová, az akadémia Társadalomtudományi és Pszichológiai Központjának munkatársa. Hozzátette, hogy a menekültek közel kétharmada az Ukrajnában megszerzett képesítésének megfelelő munkát talált Szlovákiában.

A 6–11 év közötti gyermekek 93 százaléka jár általános iskolába Szlovákiában, míg a 15–17 év közöttiek 89,7 százaléka folytatja tanulmányait középiskolában. Sok gyermek azonban nehézségekbe ütközik a teljes beilleszkedés során. „Annak ellenére, hogy sok gyermek beiratkozott az oktatási rendszerbe, számos akadállyal szembesülnek a teljes iskolai integráció során, amelynek legjelentősebb tényezője a nyelvi akadály” – hívta fel a figyelmet Jana Papcunová.

A kutatás eredményei szerint az Ukrajnából érkezők nyitottak a szlovák társadalomba való beilleszkedésre. Például a megkérdezettek 68 százaléka nyitott lenne arra, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki a szlovákokkal, és többségük, 58 százalékuk úgy érzi, hogy elfogadják őket az országban. Ugyanakkor közel

egynegyedük arról számolt be, hogy származása miatt elutasítást vagy kedvezőtlen bánásmódot tapasztalt.

A kutatást a Szlovák Tudományos Akadémia a Focus ügynökséggel együttműködve végezte tavaly novemberben. A felmérésben 503, 18 és 81 év közötti válaszadó vett részt, akik az ukrajnai háború kitörése után érkeztek Szlovákiába.

A háború kitörésének harmadik évfordulóján Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök a közösségi médiában megosztott bejegyzésében úgy fogalmazott, „az ukrajnai háború rengeteg szenvedést, áldozatot és pusztulást okozott. A nemzetközi közösség és a vezetők előtt komoly feladat áll: véget vetni ennek az emberi szenvedésnek, és megteremteni egy fenntartható békét, amelyet minden érintett fél elfogad”. Az államfő bízik abban, hogy a nemzetközi színtéren megkezdett diplomáciai erőfeszítések és párbeszéd elvezetnek a háború lezárásához és egy tartós béke megteremtéséhez.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×