Lengyelországban idén első alkalommal tartanak nemzeti emléknapot az ukrán nacionalisták által a második világháború idején meggyilkolt lengyelek tiszteletére. Az erről szóló törvényt júniusban szavazta meg a varsói parlament. "Érett és őszinte kapcsolatokat" a nemzetek között "az igazságra - még a legnehezebb igazságra is - lehet csak alapozni" - írta Andrzej Duda az X-en.

Az elnök a lengyel történelem egyik legtragikusabb eseményének nevezte az OUN és a UPA által elkövetett népirtást, amelynek csúcspontja az 1943. július 11-ei úgynevezett véres vasárnap volt. Aláhúzta: a lengyeleknek joguk van az áldozatok nyughelyeinek megállapításához, méltó megemlékezéshez.

"Ez a megbékélés és a jó jövő építésének rendkívül fontos eleme" - fogalmazott Duda.

Az 1943-45-ben zajló, volhíniai mészárlásnak is nevezett etnikai tisztogatás során a háború előtt Lengyelországhoz tartozó Volhíniában és az egykori Kelet-Galíciában mintegy százezer lengyelt mészároltak le. Varsó és Kijev eltérő módon tekint a történtekre: míg a lengyel fél népirtásnak minősíti őket, Ukrajna a lengyel részről elkövetett, az ukrajnainál nagyságrendekkel kisebb mértékű megtorlásra hivatkozva, kétoldalú arányos felelősségről beszél.

Az áldozatokat rejtő tömegsírok feltárását Ukrajna 2017-ben leállította. A lengyel fél már 26 kérvényt nyújtott be az exhumálásokra, de eddig csak a nyugat-ukrajnai Puzsniki faluban eltemetett több mint negyven áldozat kihantolására kapott engedélyt Kijevtől.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter az emléknap alkalmából rendezett varsói megemlékezésen kijelentette: a történelmi igazságot "meg kell mutatni, a múlt tiszteletére kell építeni a jövőt".

Krzysztof Bosak alsóházi alelnök, az ellenzéki Konföderáció politikusa sajtóértekezletén úgy látta: a lengyel és az ukrán nemzet közötti megbékélést "a történelmi cenzúra" akadályozza. Az ukrán fél ugyanis "történelmi valótlanságokat terjeszt", amikor "lengyel-ukrán háborúnak, illetve tragédiának nevezi a történteket, vagy olyan konfliktusnak, amelyben nem világos, hogy ki volt az elkövető és ki az áldozat" - jelentette ki.

A politikus az exhumálások folytatását és a népirtásért felelős ukrán "bűnözői szervezetek kultuszának" betiltását szorgalmazta.

Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök péntek este a kelet-lengyelországi Chelmben vesz részt az ott létesülő volhíniai emlékmúzeum megemlékezésén. Az X-en Nawrocki hangsúlyozta: a megbékélés "csak az igazságon alapulhat". Szorgalmazta, hogy az ukrán hatóságok "oldják meg a volhíniai népirtás áldozatainak felkutatására és exhumálására vonatkozó engedélyek ügyét".