Infostart.hu
eur:
366.92
usd:
329.98
bux:
0
2026. október 28. szerda Simon, Szimonetta
Az indiai Központi Ipari Biztonsági Erők (CISF) felvétele az Air India légitársaság Londonba tartó Boeing 787-8-as Dreamliner repülőgépéről, amely felszállás közben lezuhant a Gudzsarát állambeli Ahmadábádban 2025. június 12-én. A gép fedélzetén hivatalos indiai adatok szerint 232 utas és 12 fős személyzet tartózkodott.
Nyitókép: MTI/AP/CISF

Air India: két kapcsolón múlhatott 230 ember élete

Elképesztő hiba okozhatta a boeing katasztrófáját.

Az Air Indai légitársaság repülőgépének júniusi katasztrófáját az okozhatta, hogy a hajtóművek üzemanyag-szabályozó kapcsolója "kikapcsolás" állásba került, aminek következtében megszűnt mindkét hajtómű üzemanyag-ellátása - áll az indiai légibaleset-vizsgáló hivatal (AAIB) szombaton közölt előzetes jelentésében.

Az Air India Angliába tartó Boeing 787-8 Dreamliner típusú gépe június 12-én zuhant le az északnyugati Ahmedabad városában.

A repülőgépen 230 utas - 169 indiai, 53 brit, hét portugál és egy kanadai - és 12 fős személyzet tartózkodott. India történetének egyik legsúlyosabb légi katasztrófáját egy ember élte túl.

A repülőgép a fölszállás és a lezuhanás között mintegy 30 másodpercig volt a levegőben. Az AAIB-jelentés összeállítói szerint miután a repülőgép elérte a rekordsebességét, "az 1-es és 2-es hajtómű üzemanyag-leállító kapcsolói egy másodpercen belül egymás után átálltak leállítás módba.". A jelentés nem tért ki arra, hogy a kapcsolók hogyan kapcsolhattak leállítás állásba repülés közben.

A jelentés szerint a kapcsolókat ugyan visszakapcsolták, de már nem sikerült felpörgetni a motorok teljesítményét, hogy megállítsák a süllyedést, miután a repülőgép elkezdett veszíteni a magasságából.

A repülés utolsó pillanatában a pilótafülke hangrögzítőjén hallani lehetett, amint az egyik pilóta megkérdezi a másiktól, hogy miért zárta el az üzemanyag-adagolót. "A másik pilóta azt válaszolta, hogy nem tette" - áll a jelentésben.

Címlapról ajánljuk
Wekerle Plusz: az energetikai korszerűsítés dupla hasznot hozhat a szakértő szerint

Wekerle Plusz: az energetikai korszerűsítés dupla hasznot hozhat a szakértő szerint

A Wekerle Plusz program keretében az ingatlanvásárlások mellett új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági programban a társasházak lakásonként legfeljebb 5 millió forint támogatáshoz juthatnak, maximum 200 ezer forint önerő mellett. Minderről az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László nyilatkozott az InfoRádióban.

Az Arsenaltól elküldték, mégis ma a világ legjobb játékosaként ünneplik

Harry Kane pályafutása a modern labdarúgás egyik legkülönösebb sikertörténete. Egy olyan csatáré, akit gyerekként nem tartottak elég tehetségesnek, kamaszként nem tekintettek kiemelkedő ígéretnek, fiatal felnőttként pedig többször is kölcsönadtak, mert saját klubjánál nem látták biztosítottnak a helyét. Nem rendelkezett a leggyorsabb támadók robbanékonyságával, nem volt különösebben látványos cselgép, és sokáig még az sem látszott egyértelműnek, milyen poszton válhat belőle igazán jó futballista. Ehhez képest a 2020-as évek közepére az angol válogatott történetének legeredményesebb gólszerzője, a Tottenham Hotspur legendája, a Bayern München meghatározó alakja és a világ egyik legkomplexebb középcsatára lett. S mindennek a tetejébe a XXI. század első brit aranylabdása.
inforadio
ARÉNA
2026.10.28. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Árokszállási Zoltán az MBH Elemzési Centrum igazgatója
A sóba zárt napsütés: hatalmas tartályokkal írják át a napenergia játékszabályait

A sóba zárt napsütés: hatalmas tartályokkal írják át a napenergia játékszabályait

A fotovoltaikus technológiával való hibridizáció, a fejlesztések és a globális költségcsökkenés új lendületet adnak a koncentrált naperőművek vagy naphőerőművek (CSP) piacának. Noha a PV-rendszerek és az akkumulátoros energiatárolók 4 órás időtávon már a gázos csúcserőműveknél is gazdaságosabban üzemeltethetők, hosszabb tárolási igény esetén azonban a hatékonyság romlása jelentősen növeli a költségeket. Ugyanakkor a CSP-k könnyedén biztosítanak 6–16 órányi folyamatos energiatermelést napnyugta után is, a legintenzívebb technológiai fejlesztések pedig a tárolási időtartam további meghosszabbítására irányulnak, ami alaposan felértékeli a technológiát az ingadozó időjárásfüggő erőművek terjedése és a hagyományos technológiák kihívásai által jellemezhető időszakban. Bár a CSP-erőművek telepítése és üzemeltetése itthon gazdaságtalan, Európa mediterrán térségében a fosszilis erőművekkel és a hagyományos naperőművekkel+akkumulátorokkal is versenyképesek lehetnek, ami az integrálódó európai villamosenergia-rendszer részét képező Magyarország számára is jó hír.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×