A néhány hete hivatalba lépett Donald Trump elnöki rendeleteinek sorában most a Hágában székelő és a háborús bűnösök ellen fellépő Nemzetközi Büntetőbíróságra (ICC) irányította a figyelmét. A csütörtöki rendeletek magát a bíróságot és annak illetékeseit és azok családtagjait veszik célba. A szankciók értelmében befagyasztják az amerikai vagyonukat és beutazási tilalommal sújtják ama illetékeseket a családjukkal együtt, akik „segédkeztek az Egyesült Államok és a szövetséges országok állampolgárai elleni nyomozásokban”.

Izraelnek a 2023-es Hamász-mészárlás után indított, több tízezer palesztin halottat követelő gázai háborúja nyomán a bíróság háborús bűnvádat fogalmazott meg Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel és volt védelmi minisztere Joáv Gallanttal szemben. A konkrét indok az volt, hogy „háborús bűntettet követtek el, mert fegyverként használták az éheztetést”.

A bíróság letartóztatási parancsot adott ki ellenük és Mohamed Deif Hamász-főnök ellen. Őt „emberiség elleni bűntettekkel és gyilkosságokkal” vádolták a 2023. október 7-i dél-izraeli mészárlás miatt. (Izrael azonban közölte, hogy Deifet megölték a gázai háború során).

A Trump-rendelet szerint azonban a bíróság – amely már elítélt volt jugoszláviai és afrikai háborús vezetőket és Putyin orosz elnök ellen is vádat emelt – ezzel „még inkább visszaélt a hatalmával”.

Péntek reggel még nem volt ismert a szankcionált személyek listája. Trump első elnöksége idején azonban már szankcionálták az akkori főügyészt, Fatou Bensoudát, aki az amerikai csapatok által Afganisztánban elkövetett állítólagos háborús bűnök ügyében nyomozott. Karim Khan brit ügyvéd, a mostani főügyész, aki a Netanjahu elleni vádat megfogalmazta, minden bizonnyal a szankcionált személyek listáján lesz.

Még januárban egy brit kormányforrás azt mondta a Telegraph című lapnak, hogy szóltak nekik: készüljenek fel a Nemzetközi Büntetőbíróság elleni lépésekre a Trump-csapattól. Bár a konzervatív amerikai elnök jó viszonyt ápol a balliberális Keir Starmer brit kormányfővel, utóbbi maga is volt főügyész, így nehezen nyeli majd le a jogászok elleni büntetőlépéseket.

Maga Karim Khan – szintén januárban – azt mondta, hogy a bíróság „megfelelő módon fog válaszolni”, ha új amerikai szankciókat vezetnek be ellene. Washingtonban a múlt héten már volt egy ilyen kísérlet a törvényhozásban, de a szenátusi demokraták kisiklatták a republikánusok kezdeményezését. A bíróság már tett megelőző lépéseket: például három hónapra előre folyósítja a fizetéseket dolgozóinak, hogy elkerülje a szankciók bénító pénzügyi hatását. Trump azt is közölte: nemzeti vészhelyzetet hirdet, mert a hágai bíróság fenyegeti az amerikai nemzetbiztonságot és külpolitikát.