eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Szavazóurna az európai parlamenti választáson egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2024. június 8-án. Az EP-választásokat ezen a napon tartják Szlovákiában, ahonnan 15 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Legyőzték Robert Fico pártját a szlovák EP-választáson, nem lesz szlovákiai magyar képviselő

Közvetlenül az EP-választás előtt nyilvánosságra hozott felmérések eredményeivel ellentétben nem Robert Fico szlovák kormányfő pártja, a Smer végzett az első helyen a szlovák európai parlamenti választáson, hanem az ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia. A Magyar Szövetség nem érte el az ötszázalékos küszöböt.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok mindegyikében vasárnap este tizenegy órakor hozták nyilvánosságra az EP-választások hivatalos eredményeit, a szlovákiai adatok azonban már vasárnap délelőtt kiszivárogtak, majd este kiderült, a valós adatok kaptak nyilvánosságot.

A számok meglepetést hoztak, ugyanis a szombati választási nap előtt a Smer győzelmét jósolták a közvéleménykutatók, a legerősebb kormánypárt azonban csak a második lett. A választást ugyanis az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte 27,81 százalékkal, a révkomáromi születésű Ódor Lajos volt miniszterelnök révén pedig magyar nemzetiségű képviselőt is delegál az EP-be. A Smernek három százalékkal kevesebb, 24,76 százalék jutott.

A kampány utolsó napjaiban a Smer a Robert Fico elleni merénylet témáját is felhasználta, hogy mozgósítsa a választóit. A miniszterelnök három nappal a választás előtt videóüzenetben jelentkezett be a Facebookon. Ez volt a kormányfő első nyilvános szereplése a merénylet óta, de ez sem volt elegendő a progresszív párt legyőzéséhez.

A 720 európai parlamenti képviselőből 15-öt ad Szlovákia. A választás eredménye alapján a Progresszív Szlovákia 6, míg a Smer 5 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A fennmaradó négy helyen további három párt osztozott. Harmadikként a szélsőjobboldali Republika ért célba, 12,53 százalékkal, negyedik a kormányoldal második legnagyobb pártja, a Hlas lett 7,18 százalékkal, ötödikként pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom jutott be, 7,14 százalékot szerezve.

A legnagyobb meglepetést a radikális Republika harmadik helye jelentette, a felmérések 8,5 és 11 százalék közötti eredményt jeleztek Milan Uhrík pártjának, ehhez képest végül 12,53 százalékot szereztek, ami két mandátumot jelent a számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a tavalyi parlamenti választáson a párt mindössze 4,5 százalékot szerzett, így be sem jutott a pozsonyi törvényhozásba.

A Magyar Szövetség egy mandátum megszerzésében reménykedett, ez azonban nem jött össze, a párt 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar párt ezúttal sem küldhet képviselőt az uniós testületbe. A Magyar Szövetségben szeptemberben tisztújítást tartanak, ahol új elnökséget választanak. A pártban többen irányváltást sürgetnek, és az elnök felelősségét hangsúlyozzák.

Szlovákiában ez volt az ötödik európai parlamenti választás, és most volt a legmagasabb a részvételi arány: 34,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy 11 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×