Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Szavazóurna az európai parlamenti választáson egy pozsonyi szavazóhelyiségben 2024. június 8-án. Az EP-választásokat ezen a napon tartják Szlovákiában, ahonnan 15 jelölt jut be a 720 fős uniós törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlak

Legyőzték Robert Fico pártját a szlovák EP-választáson, nem lesz szlovákiai magyar képviselő

Közvetlenül az EP-választás előtt nyilvánosságra hozott felmérések eredményeivel ellentétben nem Robert Fico szlovák kormányfő pártja, a Smer végzett az első helyen a szlovák európai parlamenti választáson, hanem az ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia. A Magyar Szövetség nem érte el az ötszázalékos küszöböt.

Az uniós jogszabályok értelmében a tagállamok mindegyikében vasárnap este tizenegy órakor hozták nyilvánosságra az EP-választások hivatalos eredményeit, a szlovákiai adatok azonban már vasárnap délelőtt kiszivárogtak, majd este kiderült, a valós adatok kaptak nyilvánosságot.

A számok meglepetést hoztak, ugyanis a szombati választási nap előtt a Smer győzelmét jósolták a közvéleménykutatók, a legerősebb kormánypárt azonban csak a második lett. A választást ugyanis az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte 27,81 százalékkal, a révkomáromi születésű Ódor Lajos volt miniszterelnök révén pedig magyar nemzetiségű képviselőt is delegál az EP-be. A Smernek három százalékkal kevesebb, 24,76 százalék jutott.

A kampány utolsó napjaiban a Smer a Robert Fico elleni merénylet témáját is felhasználta, hogy mozgósítsa a választóit. A miniszterelnök három nappal a választás előtt videóüzenetben jelentkezett be a Facebookon. Ez volt a kormányfő első nyilvános szereplése a merénylet óta, de ez sem volt elegendő a progresszív párt legyőzéséhez.

A 720 európai parlamenti képviselőből 15-öt ad Szlovákia. A választás eredménye alapján a Progresszív Szlovákia 6, míg a Smer 5 képviselőt küldhet Brüsszelbe. A fennmaradó négy helyen további három párt osztozott. Harmadikként a szélsőjobboldali Republika ért célba, 12,53 százalékkal, negyedik a kormányoldal második legnagyobb pártja, a Hlas lett 7,18 százalékkal, ötödikként pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom jutott be, 7,14 százalékot szerezve.

A legnagyobb meglepetést a radikális Republika harmadik helye jelentette, a felmérések 8,5 és 11 százalék közötti eredményt jeleztek Milan Uhrík pártjának, ehhez képest végül 12,53 százalékot szereztek, ami két mandátumot jelent a számukra. A szélsőjobboldal sikere annak fényében is figyelemre méltó, hogy a tavalyi parlamenti választáson a párt mindössze 4,5 százalékot szerzett, így be sem jutott a pozsonyi törvényhozásba.

A Magyar Szövetség egy mandátum megszerzésében reménykedett, ez azonban nem jött össze, a párt 57 350 szavazattal a voksok 3,88 százalékát szerezte meg, ami azt jelenti, hogy a szlovákiai magyar párt ezúttal sem küldhet képviselőt az uniós testületbe. A Magyar Szövetségben szeptemberben tisztújítást tartanak, ahol új elnökséget választanak. A pártban többen irányváltást sürgetnek, és az elnök felelősségét hangsúlyozzák.

Szlovákiában ez volt az ötödik európai parlamenti választás, és most volt a legmagasabb a részvételi arány: 34,4 százalékos, ami azt jelenti, hogy 11 százalékkal volt magasabb, mint öt évvel ezelőtt.

Címlapról ajánljuk
Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Baka András ezt üzeni elnöki jelölése után

Személyesen tájékoztattuk Dr. Baka Andrást a TISZA-frakció döntéséről, és egyben felkértük, hogy fogadja el a felkérést a köztársasági elnöki pozícióra - írja a miniszterelnök a közösségi oldalán.

Aszódi Attila: akár még hónapokig is elhúzódhat a paksi helyzet

A 2018-as nagy szárazság tapasztalatai alapján a Paksi Atomerőművet a teljes kikapcsolás közelébe sodró helyzet még akár három hónapig fennállhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Úgy fogalmazott: még ha nem is szólnak a szirénák, akkor is egy súlyos természeti katasztrófa közepén vagyunk.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Tisza-kormány: döntött a Tisza-frakció, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke lesz az új államfő

Tisza-kormány: döntött a Tisza-frakció, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke lesz az új államfő

A Tisza Párt országgyűlési képviselőcsoportja szombati ülésén úgy döntött, hogy Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, az Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi bíráját jelöli a köztársasági elnöki tisztségre. Stabilizálódott Magyarország energia- és vízellátása, ezért péntektől megszűnt az önkéntes fogyasztáscsökkentés, szombattól pedig harmadfokúról másodfokúra mérséklődik a hőségriasztás. Magyar Péter ugyanakkor jelezte: a javulás csak átmeneti lehet, Paks teljes újraindítása akár egy hónapnál is tovább tarthat, az alacsony dunai vízállás pedig hosszabb távon is komoly energetikai és vízügyi beavatkozásokat tesz szükségessé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×