Infostart.hu
eur:
356.64
usd:
312.77
bux:
0
2026. július 1. szerda Annamária, Tihamér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Kaja Kallas észt, Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b2), Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök (b3), Robert Golob szlovén (háttal), Alexander De Croo belga (j2) és Robert Fico szlovák miniszterelnök (j) az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóján 2023. október 26-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor két V4-ország EP-eredményeit is bizakodva várhatja

Szlovákiában Robert Fico, Csehországban Andrej Babiš pártja lehet a befutó a hét végi EP-választás előtti legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. A Median ügynökség felmérése alapján a Magyar Szövetség nem ugraná meg az bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, így ismét brüsszeli képviselet nélkül maradhat a felvidéki magyarság.

Szlovákiában a Robert Fico miniszterelnök által irányított Smer pártnak a legmagasabb a támogatottsága a közelgő EP-választás előtt, 22,5 százalékos. A május 21. és 27. között 1006 megkérdezett bevonásával készített felmérés szerint második az ellenzéki Progresszív Szlovákia 20,6 százalékos támogatottsággal, harmadik pedig a kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Hlas 14 százalékkal. A Median közvéleménykutató-ügynökség felmérése szerint bejutna az Európai Parlamentbe a Republika, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Slovensko-Za ľudí pártkoalíció. E három párt 10 százalék allati eredményre számíthat.

Az egyedüli magyar párt,

a Magyar Szövetség a voksok 3,3 százalékát szerezné meg a Medián szerint, ami azt jelenti, hogy a felvidéki magyarságnak ezúttal sem sikerülne képviselőt juttatni Brüsszelbe.

A Magyar Szövetség programjában megjelenik több, az Európai Unióval, a parlamenttel és a bizottsággal kapcsolatos kritikus elem, az ideológiai témák eluralkodását, a migrációhoz való európai hozzáállást a párt éppúgy kritizálja, mint az uniós zöld politikát. Az uniós tagságot ugyanakkor nem vonja kétségbe.

A szlovákiai választópolgárok 44 százaléka válaszolta, hogy biztosan elmegy szavazni, további 15 százalékuk valószínűleg részt vesz a választáson. A biztosan távol maradók aránya 20 százalék, további 21 százaléknyian nem zárták ki teljesen a részvételt. A biztos résztvevők több mint fele mondta, hogy már elhatározta, kire szavaz, és ezen nem változtat.

A Strasbourgban és Brüsszelben ülésező Európai Parlamentnek összesen 720 képviselője lesz, Szlovákia az öt évvel korábbinál eggyel több, 15 képviselőt delegál a testületbe. A választópolgároknak egy pártlistát kell kiválasztaniuk, és azon legfeljebb két jelölt sorszámát kell bekarikázni. Szlovákiában a választás egynapos, a szavazóhelyiségek június 8-án, szombaton reggel héttől este tíz óráig lesznek nyitva, de az eredményeket – mint ahogy minden uniós tagállamban – csak vasárnap este közlik.

Csehországban az EP-választás kétnapos.

Pénteken és szombaton is az urnákhoz járulhatnak a választópolgárok. Négy közvélemény-kutató intézet országos felméréseinek összesített eredménye szerint hat vagy hét párt, illetve koalíció szerezhet európai mandátumokat. Várhatóan az ellenzéki ANO nyeri a választást. Az Andrej Babiš volt miniszterelnök által vezetett mozgalom a szavazatok 26-27 százalékát szerezheti meg, ami legalább az eddigi 6 mandátum megvédését jelentené. A második helyre a Spolu koalíciót várják 20-22 százalékkal, ami 5 mandátumra lenne elegendő. A három jobboldali párt öt éve, amikor még külön-külön indultak, összesen 7 mandátumot szerzett. Csehországnak az Európai Parlamentben 21 képviselői helye van.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Ürge-Vorsatz Diána: máshogy kellene használni a klímaberendezéseket

Csak a fák aktív légkondicionáló működésére, illetve a lakásokra, irodákra szerelt légkondicionáló berendezések használatának visszafogására van szükség Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint. A Közép-európai Egyetem professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke az InfoRádióban azt mondta: eddig tudott légkondi nélkül alkalmazkodni az európai társadalom, most már változtatni kell.
inforadio
ARÉNA
2026.07.01. szerda, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

A színfalak mögött így dőlnek el az önkormányzatok számára fontos kérdések az EP-ben

Az Európai Parlament működése első ránézésre jól ismert intézményi logika szerint írható le: plenáris ülések, bizottsági munka, politikai csoportokon belüli és közötti alkuk, valamint jogszabályokról szóló szavazások határozzák meg a döntéshozatalt. A nyilvánosság számára is ezek a fórumok láthatók, ezekhez kötődik az európai politika „hivatalos” arca. A rendszer mögött azonban létezik egy jóval kevésbé látható, de strukturálisan fontos párhuzamos tér. Itt zajlik a politikai álláspontok finomhangolása, az információk szűrése és sok esetben az a fajta előzetes konszenzusépítés, amely később a hivatalos döntéshozatal alapját adja. Ennek az intézményi térnek az egyik legfontosabb elemei az Európai Parlament közös munkacsoportjai, vagy az uniós szakzsargon szerint: intergroupjai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×