Infostart.hu
eur:
393.55
usd:
340.71
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
izraeli katonák a Gázai övezetben
Nyitókép: X/IDF

Izraeli források: Amerika kihátrált, így már nem biztos, hogy meg lehet semmisíteni a Hamászt

Miután Washington leállt Izrael teljes körű támogatásával, Izraelben elismerték: lehet, hogy nem tudják megsemmisíteni a Hamász terrorszervezetet. Közben Izraelt háborús bűnökkel vádolják a gázai háborúban.

Izraeli biztonsági illetékesek először ismerték el: nem biztos, hogy meg tudják valósítani a kitűzött háborús célt, vagyis a Gázai övezetet kormányzó Hamász megsemmisítését. Ennek oka, hogy az Egyesült Államok „elfordult” a zsidó államtól. Hat hónappal a pusztító hadművelet kezdete után – amely palesztin források szerint több mint 30 ezer gázai halálos áldozattal járt – a zsidó államnak a Hamász három vezetője, Mohammed Deif, Marvan Issza és Jahja Szinvár közül csak Isszát sikerült megölnie.

Mindeközben a világ közvéleményének nagy része elfordult Izraeltől, amelyet megvádoltak már népirtással és a héten az éheztetés útján történő háborús bűntettekkel. Izraeli illetékesek szerint felszámolták a Hamász parancsnoki hálózatát a Gázai övezet északi és központi részén, de nem sikerült leállítani a palesztinok fegyveres ellenállását.

A The Telegraph című brit lapnak „vezető források” azt mondták: a 24 Hamász zászlóaljból „ négy teljesen érintetlen”, miután a déli Rafah városban találtak menedéket. Izrael készül az ostromra, de most már Washington sem támogatja ebben. Az illetékesek hozzátették:

„túl késő lehet felkutatni és megsemmisíteni a Hamász-egységeket, most, hogy az Egyesült Államok elfordult Izraeltől”.

Ezzel arra utaltak, hogy a nagy szövetséges átengedett az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy Izraelt azonnali tűzszünetre felszólító határozatot, azzal, hogy tartózkodott a szavazáson. Washington eddig megvétózta az Izraelt elítélő javaslatokat, és a zsidó állam önvédelemhez való jogát hangoztatta.

„Ha egy hónapja kérdezett volna, határozottan azt mondtam volna, igen, fel tudjuk számolni a Hamászt, mert akkor az amerikaiak támogatták Izraelt” – mondta egy biztonsági forrás a The Telegraphnak. A biztonsági szolgálatok szerint

a Hamász célja most az, hogy megérje a nyarat.

Akkor indul majd be igazán az amerikai elnökválasztási kampány és gyengülhet meg még inkább Izrael támogatása, mivel Joe Biden elnök egyes vélemények szerint sok szavazót veszíthet Izrael támogatása miatt.

A The Telegraph szerint az izraeliek kénytelenek újra összecsapni a Hamásszal Gáza olyan részein, amelyekről korábban úgy tartották, hogy megtisztították azokat. Katonai elemzők közölték: az izraeliek mára 11 ezer Hamász fegyveres és tizenöt vezető parancsnokot öltek meg, továbbá sikerült szétszórni a korábban 35 ezer fős erőt. Ennek nyomán

„a Hamász már nem úgy működik, mint egy hadsereg, nincs központi parancsnoksága”

– mondta egy izraeli katonai forrás.

Gerilla egységekként nincs szükségük katonai létesítményekre, házról-házra járnak, páncéltörőkkel lőnek, majd eltűnnek. Sokan elveszítették a harci kedvüket. A vezetőik közben Rafahban vannak – állította az izraeli forrás, amely szerint Washington nem támogatja a város megtámadását, pedig Izraelnek oda „agresszív módon be kell hatolnia”.

A Hamász egyik parancsnoka azt mondta a brit lapnak, hogy az október 7-i támadás meglepett egyes Hamász-tagokat és nem úgy sikerült, ahogy számítottak rá. „Az volt a terv, hogy bemegyünk, megölünk és elrabolunk katonákat és nem civileket... több ezer katonát veszítettünk, a határoknál fekszenek és nem tudjuk elhozni a holttesteiket” – mondta.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×