Infostart.hu
eur:
394.91
usd:
342.63
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Izraeli légicsapás Gázában 2023. december 8-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajt végre a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

ENSZ: amit az izraeli hadsereg Gázában csinál, az most már népirtás

Népirtáshoz hasonlította Izrael gázai hadműveleteit kedden az ENSZ megszállt palesztin területekkel foglalkozó különmegbízottja, egyúttal szankciókat és fegyverembargót sürgetett a zsidó állammal szemben. Izrael azonnal visszautasította a vádakat.

"A Gázai övezet elleni izraeli támadás jellege és nagysága és a pusztítás, melyet okozott, arról árulkodik, hogy a palesztinokat mint csoportot akarják megsemmisíteni" - jelentette ki Francesca Albanese az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában, ahol a gázai fegyveres konfliktusról szóló, Egy népirtás anatómiája címet viselő jelentését mutatta be.

Albanese azt vetette Izrael szemére, hogy gyakorlatilag "egy teljes népcsoportot" bélyegzett terroristának vagy a terrorizmus támogatójának, "ezáltal pedig mindenkit és mindent célponttá vagy járulékos áldozattá minősített".

Izrael, mely nem képviseltette magát a tanács ülésén, elutasította a jelentéstevő állításait. Az ország genfi diplomáciai missziója leszögezte, hogy a háborút a Gázai övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet ellen vívják, nem pedig civilek ellen.

"Az igazság keresése helyett a különleges jelentéstevő gyenge lábakon álló érveket próbál beleilleszteni a saját eltorzított, kifordított valóságába" - áll a kirendeltség közleményében, Meirav Eilon Sahar, Izrael genfi ENSZ-nagykövete pedig azzal vádolta a jelentéstevőt, hogy "megkérdőjelezi Izrael jogát a létezésre".

Az izraeli hatóságok már február közepén kitiltották a jelentéstevőt az ország területéről, antiszemitának minősítve Albanese néhány megszólalását.

Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×