Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Szlovákia: három százalék alatt maradt a magyar elnökjelölt

Nem várt fölénnyel nyerte meg a szlovákiai elnökválasztás szombati első fordulóját Ivan Korčok korábbi külügyminiszter, rá szavazott a választópolgárok 42,5 százaléka. Peter Pellegrini a szavazatok 37 százalékával jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Kettejük közül az lesz Szlovákia köztárasági elnöke, aki az április 6-i második körben több szavazatot szerez. Forró Krisztián, a Magyar Szövetség elnöke 2,9 százalékkal a negyedik helyen végzett az első fordulóban.

A szlovák államfőválasztás első körében kilenc jelöltre lehetett szavazni, a választáson a részvételi arány 52 százalékos volt, hasonló, mint az előző néhány államfőválasztás során. Az első helyen végzett Ivan Korčok a választási éjszakán magyarul is megköszönte a szavazatokat. Az ellenzék által támogatott volt külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy nem kezdenek el ünnepelni, hiszen az első pillanattól kezdve tisztában voltak azzal, hogy az elnök személyéről a második forduló dönt. Ivan Korčok elmondta, tudatosítja, hogy a kormánypártok szavazóit is meg kell szólítania, ezért találkozni szeretne azokkal a jelöltekkel, akik nem jutottak be a második fordulóba.

A másodikként végzett Peter Pellegrini egy vasárnapi videóüzenetében arról beszélt, hogy az emberek elnöke lenne, nem az elit, a média, a civilszervezetek vagy a külföldi országok elnöke. „A béke elnöke akarok lenni, aki büszkén és szuverén módon védi a szlovák államérdekeket. Nem pedig olyan elnök, aki brüsszeli, vagy washingtoni vállveregetésért a háborúba rántaná Szlovákiát” – fogalmazott a szlovák házelnök, aki 5,5 százalékkal kapott kevesebbet Ivan Korčoknál.

A Magyar Szövetség elnöke a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban kapta a legtöbb szavazatot.

A Forró Krisztiánra adott szavazatszám azonban elmaradt attól, amire a párt számított. „Az eredmény nem olyan, amilyet szerettem volna. Ez az eredmény azt mutatja, hogy jobban kell tudnunk mobilizálni” – fogalmazott Forró Krisztián. A Magyar Szövetség elnökségi ülésén már eldöntötték, hogy először Peter Pellegrinivel ülnek tárgyalóasztalhoz, s csak utána Ivan Korčokkal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×