eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe felszáll a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet idején a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontján 2024. január 11-én. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Az angolok a gyors légicsapásokban bíznak

Nagy-Britannia kész további katonai akciókat folytatni a teherhajózást veszélyeztető húszik ellen. Erről beszélt a brit parlamentben Rishi Sunak miniszterelnök, miközben a jemeni lázadók újabb konténerhajót támadtak a Vörös-tengeren.

Hétfőn újabb rakétát lőttek ki egy teherhajóra a Jemen egy részét uraló húszi lázadók, akik azt állítják, hogy Izrael gázai akcióját akarják megállítani.Rishi Sunak brit miniszterelnök azonban arról beszélt a parlamentben, hogy a koalíciós erők részeként a britek készek további légicsapásokat mérni a csoportra.

Sunak azután szólalt fel, hogy múlt pénteken brit hajókról indított rakéták is részt vettek az Iránnal szövetséges lázadók elleni légicsapásokban. A brit kormányfő elmondása szerint két helyszínen, 13 célpontot, köztük drónokat, egy kifutópályát és egy cirkálórakéta-indító állást semmisítettek meg.

Sunak a képviselők előtt úgy fogalmazott, hogy

„önvédelemből történt a fellépés, amely korlátozott és nem eszkalációs. Szükséges és arányos válasz volt a brit hajókra

– és így a Nagy-Britanniára – leselkedő fenyegetésre.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a hajózást fenyegető cselekményeket le kell állítani, az illegálisan elfoglalt hajókat és legénységüket el kell engedni. Készek vagyunk tettekkel bizonyítani eltökéltségünket” – mondta.

Nem mintha a húszikat ez izgatná: a jemeni lázadó csoport már korábban közölte, hogy nem fél a nyugatiaktól és azzal hetvenkedett, hogy az első légicsapások nem tudták lerontani harci képességeit.

A britek óvatosabban beszélnek: Grant Shapps védelmi miniszter azt magyarázta egy fellépésén, hogy London nem akar újabb támadást indítani, de ha szükség van rá, akkor megteheti.

A pénteki légicsapásokban 10 koalíciós ország fegyveres erői vettek részt az Egyesült Államok vezetésével – amire a húszik azonnal azt mondták, hogy megtorolják azokat – emlékeztetett a Guardian című lap.

Vasárnap a Pentagon közölte, hogy egy harci gép lelőtt egy amerikai hadihajó felé indított rakétát.

Hétfőn a húszik egy amerikai konténerhajót támadtak.

A brit részvételt az akciókban az ellenzéki pártok is támogatták. Viszont több képviselőt zavart, hogy nem hívták össze a parlamentet, hogy vitát folytasson a légicsapások előtt. Maga Sunak már jelezte: szeretne konzultálni a parlamenttel folyamatos bombázások esetén, de mint mondta: „fontos volt gyors csapást mérni, hogy óvjuk ezeknek az akcióknak a biztonságát”.

Közben visszautasította és „rosszindulatúnak” nevezte azokat a megjegyzéseket, miszerint a vörös-tengeri támadásoknak közük van az izraeli-gázai konfliktushoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×