Hétfőn újabb rakétát lőttek ki egy teherhajóra a Jemen egy részét uraló húszi lázadók, akik azt állítják, hogy Izrael gázai akcióját akarják megállítani.Rishi Sunak brit miniszterelnök azonban arról beszélt a parlamentben, hogy a koalíciós erők részeként a britek készek további légicsapásokat mérni a csoportra.

Sunak azután szólalt fel, hogy múlt pénteken brit hajókról indított rakéták is részt vettek az Iránnal szövetséges lázadók elleni légicsapásokban. A brit kormányfő elmondása szerint két helyszínen, 13 célpontot, köztük drónokat, egy kifutópályát és egy cirkálórakéta-indító állást semmisítettek meg.

Sunak a képviselők előtt úgy fogalmazott, hogy

„önvédelemből történt a fellépés, amely korlátozott és nem eszkalációs. Szükséges és arányos válasz volt a brit hajókra

– és így a Nagy-Britanniára – leselkedő fenyegetésre.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a hajózást fenyegető cselekményeket le kell állítani, az illegálisan elfoglalt hajókat és legénységüket el kell engedni. Készek vagyunk tettekkel bizonyítani eltökéltségünket” – mondta.

Nem mintha a húszikat ez izgatná: a jemeni lázadó csoport már korábban közölte, hogy nem fél a nyugatiaktól és azzal hetvenkedett, hogy az első légicsapások nem tudták lerontani harci képességeit.

A britek óvatosabban beszélnek: Grant Shapps védelmi miniszter azt magyarázta egy fellépésén, hogy London nem akar újabb támadást indítani, de ha szükség van rá, akkor megteheti.

A pénteki légicsapásokban 10 koalíciós ország fegyveres erői vettek részt az Egyesült Államok vezetésével – amire a húszik azonnal azt mondták, hogy megtorolják azokat – emlékeztetett a Guardian című lap.

Vasárnap a Pentagon közölte, hogy egy harci gép lelőtt egy amerikai hadihajó felé indított rakétát.

Hétfőn a húszik egy amerikai konténerhajót támadtak.

A brit részvételt az akciókban az ellenzéki pártok is támogatták. Viszont több képviselőt zavart, hogy nem hívták össze a parlamentet, hogy vitát folytasson a légicsapások előtt. Maga Sunak már jelezte: szeretne konzultálni a parlamenttel folyamatos bombázások esetén, de mint mondta: „fontos volt gyors csapást mérni, hogy óvjuk ezeknek az akcióknak a biztonságát”.

Közben visszautasította és „rosszindulatúnak” nevezte azokat a megjegyzéseket, miszerint a vörös-tengeri támadásoknak közük van az izraeli-gázai konfliktushoz.