eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe felszáll a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet idején a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontján 2024. január 11-én. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Az angolok a gyors légicsapásokban bíznak

Nagy-Britannia kész további katonai akciókat folytatni a teherhajózást veszélyeztető húszik ellen. Erről beszélt a brit parlamentben Rishi Sunak miniszterelnök, miközben a jemeni lázadók újabb konténerhajót támadtak a Vörös-tengeren.

Hétfőn újabb rakétát lőttek ki egy teherhajóra a Jemen egy részét uraló húszi lázadók, akik azt állítják, hogy Izrael gázai akcióját akarják megállítani.Rishi Sunak brit miniszterelnök azonban arról beszélt a parlamentben, hogy a koalíciós erők részeként a britek készek további légicsapásokat mérni a csoportra.

Sunak azután szólalt fel, hogy múlt pénteken brit hajókról indított rakéták is részt vettek az Iránnal szövetséges lázadók elleni légicsapásokban. A brit kormányfő elmondása szerint két helyszínen, 13 célpontot, köztük drónokat, egy kifutópályát és egy cirkálórakéta-indító állást semmisítettek meg.

Sunak a képviselők előtt úgy fogalmazott, hogy

„önvédelemből történt a fellépés, amely korlátozott és nem eszkalációs. Szükséges és arányos válasz volt a brit hajókra

– és így a Nagy-Britanniára – leselkedő fenyegetésre.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „a hajózást fenyegető cselekményeket le kell állítani, az illegálisan elfoglalt hajókat és legénységüket el kell engedni. Készek vagyunk tettekkel bizonyítani eltökéltségünket” – mondta.

Nem mintha a húszikat ez izgatná: a jemeni lázadó csoport már korábban közölte, hogy nem fél a nyugatiaktól és azzal hetvenkedett, hogy az első légicsapások nem tudták lerontani harci képességeit.

A britek óvatosabban beszélnek: Grant Shapps védelmi miniszter azt magyarázta egy fellépésén, hogy London nem akar újabb támadást indítani, de ha szükség van rá, akkor megteheti.

A pénteki légicsapásokban 10 koalíciós ország fegyveres erői vettek részt az Egyesült Államok vezetésével – amire a húszik azonnal azt mondták, hogy megtorolják azokat – emlékeztetett a Guardian című lap.

Vasárnap a Pentagon közölte, hogy egy harci gép lelőtt egy amerikai hadihajó felé indított rakétát.

Hétfőn a húszik egy amerikai konténerhajót támadtak.

A brit részvételt az akciókban az ellenzéki pártok is támogatták. Viszont több képviselőt zavart, hogy nem hívták össze a parlamentet, hogy vitát folytasson a légicsapások előtt. Maga Sunak már jelezte: szeretne konzultálni a parlamenttel folyamatos bombázások esetén, de mint mondta: „fontos volt gyors csapást mérni, hogy óvjuk ezeknek az akcióknak a biztonságát”.

Közben visszautasította és „rosszindulatúnak” nevezte azokat a megjegyzéseket, miszerint a vörös-tengeri támadásoknak közük van az izraeli-gázai konfliktushoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×