Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Robert Fico megszüntetné a kisebbségeket támogató intézményt - petíció indul

Nem telik tétlenül a karácsonyi időszak a magyar közösség számára Szlovákiában, az ünneplés mellett a kisebbségeket támogató intézmény megmentése foglalkoztatja a magyar politikusokat, közéleti személyiségeket és művészeket. Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a Fico-kormány tervezett lépése ellen, amely megszüntetné a Kisebbségi Kulturális Alapot.

December közepén került nyilvánosságra a Fico-kormány jogalkotási ütemterve, amely alapján megszüntetnék a 2017-ben létrehozott nemzetiségi intézményt, a Kisebbségi Kulturális Alapot. A kabinet a Művészeti Alap és a Kisebbségi Kulturális Alap összevonásával egy átfogó kulturális intézmény, a Kultúratámogatási Alap létrehozásával számol. A Smer, a Hlas és az SNS alkotta hármas kormánykoalíció képviselői többször utaltak rá, hogy módosítanák a kulturális támogatások rendszerét, megerősítenék a minisztérium hatáskörét. A tárcaközi egyeztetésre bocsátott anyagban az szerepel, hogy az új alap célja az államnyelv, a szlovák irodalom, az élő kultúra, a kulturális örökség és a kisebbségi kultúra támogatása lesz. A változás már a jövő év első felében életbe léphet.

A szlovákiai magyar közösség tagjai hangosan tiltakoznak a terv megvalósítása ellen. Két aláírásgyűjtés is indult, hogy kifejezzék, nem értenek egyet a tervezett átalakítással, amely visszalépést jelentene a kisebbségi jogok területén. Röviddel azután, hogy nyilvánosságra került a terv, a kisebbségi alap létrehozását kezdeményező Híd párthoz köthető politikusok – Rigó Konrád volt kulturális államtitkár, Ravasz Ábel korábbi romaügyi kormánybiztos és Bukovszky László volt kisebbségi kormánybiztos – aláírásgyűjtést indított az intézmény megmentéséért.

A petíció kezdeményezői hangsúlyozták, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap alapvetően fontos a nemzeti kisebbségek jogállása szempontjából, megszüntetése vagy más intézménnyel való összevonása pedig egyértelmű visszalépés lenne az emberi jogok szempontjából. Rigó Konrád szerint

azt akarják elérni a lépéssel, hogy a kulturális minisztérium nagyobb befolyást szerezzen a támogatások elosztása felett.

Eddig közel kétezren írták alá a tiltakozó kezdeményezést. Többek között Ódor Lajos, a korábbi szakértői kormány miniszterelnöke, szlovákiai magyar kulturális személyiségek, szlovák közéleti szereplők és a nemzeti kisebbségek tagjai is.

Néhány nappal később a Magyar Szövetség is aláírásgyűjtésbe kezdett. Orosz Örs, a párt alelnöke szerint fontos, hogy minél többen hangot adjanak az elégedetlenségüknek. A kezdeményezők között találhatók politikusok, kulturális intézmények vezetői, előadóművészek. „Ez egy olyan ügy, mellyel kapcsolatban mindenkinek minden irányból meg kell szólalnia” – nyilatkozta Orosz a paraméter hírportálnak.

A politikus szerint, ha Robert Fico kormánya valóban meg akarja szüntetni az intézményt, akkor az aláírásgyűjtésnél nagyobb erőfeszítésre lesz szükség.

„Azt gondolom, hogy a Magyar Szövetség az egyetlen szubjektum, amely erre képes”

– tette hozzá a párt alelnöke. A tiltakozók még mindkét kezdeményezéshez csatlakozhatnak. Az első aláírásgyűjtés január 2-ig tart, a második pedig január 4-ig.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×