Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.7
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
BUENOS AIRES, ARGENTINA - SEPTEMBER 25: Presidential candidate Javier Milei of La Libertad Avanza lifts a chainsaw next to his candidate to Buenos Aires Province governor, Carolina Piparo during a rally on September 25, 2023 in San Martin, Buenos Aires, Argentina. (Photo by Tomas Cuesta/Getty Images)
Nyitókép: Tomas Cuesta/Getty Images

Az új argentin elnök üzembe helyezte a „láncfűrészt”

Ötvennégy százalék – ennyivel értékeli le a nemzeti valutát Argentína. Javier Milei új elnök betartja első, kellemetlen ígéretét, amely szerint sokkterápiával fog véget vetni a hazáját időről időre sújtó pénzügyi válságoknak.

Hamarosan 800 argentin peso ér majd egy amerikai dollárt, nem pedig 366 – ez lesz Javier Milei, a bombasztikus kampányáról ismertté vált új argentin elnök kormányának első fájdalmas intézkedése.

Az ígéretek szerint ez az intézkedés és a soron következő többi véget vet a dél-amerikai ország rendre visszatérő pénzügyi és adósságválságainak, valamint a csődöknek. Az argentin állam ugyanis 2000 óta már háromszor jelentette be, hogy nem tudja kifizetni külföldi adósságait. Kérdés, mi történik a következő időszakban?

Tartóssá válhat a peso „csúszóárfolyama”, amely havi 2 százalékos leértékelést jelenthet, továbbá különböző dotációkról, valamint a nyugdíjak és a szociális támogatások megnyirbálásáról érkeznek még aggasztó hírek.

A leértékelést Luis Caputo gazdasági miniszter jelentette be. Szavai szerint a terv „először fájdalmas lesz”, de szükség van rá a három számjegyű infláció és a pénzügyi hiány leszorításához. Argentínának az elmúlt 123 esztendőben 113 év során fiskális deficitje volt, ami most a GDP 5 és fél százalékára rúg – mondta.

Az infláció 150 százalékhoz közelít, és az ország 44 milliárd dollárral tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak.

Kristalina Georgieva, az IMF vezetője üdvözölte a Buenos Aires-i lépéseket, mert elmondása szerint ezek az intézkedések „segítenek stabilizálni a gazdaságot és megteremtik a magánszektorra épülő fenntartható növekedés alapjait”.

Javier Mileit nevezték már „szabadpiaci fundamentalistának” és „autoriter ösztönökkel megáldott jobboldali populistának” is. A sokkterápiát meghonosító chicagói közgazdászok – Milton Friedman, Robert Lucas és Murray Rothbard, az osztrák szabadpiaci iskola amerikai meghonosítója – büszkék lehetnének rá. Azt, hogy mennyire meghatározóak az új argentin elnök gazdaságfilozófiájában az említett világhírű közgazdászok, jól jelzi, hogy Milei öt angol masztif kutyája közül három az ő nevüket viseli.

A Friedmanék gazdasági elméleteit a gyakorlatba átültetők azonban mérhetetlen szenvedést is tudtak okozni az egyszerű embereknek – elég csak Augusto Pinochet tábornok Chiléjére vagy Boris Jelcin frissen önállóvá vált Oroszországára gondolni.

Az új argentin elnök ugyanakkor a történelmi tapasztalatok ellenére gyakorlatilag azt vallja, hogy a jóléti állam ellenség, és szerinte szinte mindent magáncégekkel kötött szerződések alapján kell biztosítani.

Kampánya alatt gyakran láncfűrésszel hadonászott – amit a költségvetés megnyirbálásának jelképeként mutatott be.

Javier Milei emellett az Argentin Nemzeti Bank megszüntetését és az amerikai dollár bevezetését is szorgalmazza. Ehhez már a csütörtökön maratoni televíziós beszédet tartó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – a dollár egyik nagy ellenségének – is volt egy-két szava. Felvetette, hogy Argentína ezzel aláásná a szuverenitását, nem tudna pénzt nyomtatni és keményen vissza kéne fognia a közkiadásokat. Mintha az amúgy Ukrajnát pártoló Milei nem épp ezt akarná.

A piacok örömmel és meglepődve fogadták a leértékelés hírét, mert szerényebb lépésre számítottak, és talán örülhetnek a mezőgazdasági termelők is, akiknek azt ígérték, fokozatosan csökkentik számukra az exportvámokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×