A magyar határhoz közel fekvő Pat községben megtartott hétvégi közgyűlésen különösebb meglepetés nem történt: a tisztújító kongresszus Forró Krisztiánt választotta meg a Szövetség elnökévé. Forró ellen nem indult senki az elnöki posztért, így várható volt, hogy az eddigi országos elnök ismét megkapja a bizalmat. A tisztújító kongresszus a párt második legfontosabb tisztségébe, az Országos Tanács élére Pándy Pétert választotta. A politikai tömörülés két alelnöke Orosz Örs, illetve a pártba csak a múlt héten belépett, de a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokon a párt listáján második legtöbb preferenciaszavazatot összegyűjtött Gyimesi György lett.
A Szövetség kongresszusa alapszabályt is módosított, ennek részeként változtattak nevet. Az elfogadott alapszabály szerint Magyar Szövetségre változik a párt neve, és megszűnnek az alapításkor felállított platformok, amelyek a három alapító pártot, az MKP-t, a Hidat és az Összefogást integrálták a 2021-ben létrejött gyűjtőpártba. Forró Krisztián szerint ezzel rugalmasabbá válik a párt, az eddigi döntéshozó grémiumok eltűnnek, a döntéseket az elnökség hozza majd meg.
A kongresszus döntött a párt köztársaságielnök-jelöltjéről is, aki az elnökség javaslata alapján maga a pártelnök lesz. Forró Krisztián saját köztársaságielnök-jelöltségéről azt mondta: bár valószínű, hogy a jövő tavasszal esedékes államfőválasztás eredményeképpen nem magyar lesz Szlovákia köztársasági elnöke,
a jelölés jó lehetőséget teremt arra, hogy ráirányítsa a figyelmet a felvidéki magyar közösségre és problémáira.
Ahhoz, hogy a Magyar Szövetség elnöke hivatalosan is jelöltté váljon, 15 ezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie.
Forró Krisztián elmondta, jövőre az elnökválasztás mellett európai parlamenti választás is lesz, amelyen az a cél, hogy képviselőt küldjenek Brüsszelbe. „A legutóbbi alkalommal nem egész 400 szavazaton múlott, hogy a közösségünknek legyen európai parlamenti képviselete. Mindenképpen az a cél, hogy ismét parlamenti képviselőt juttassunk be az európai parlamentbe a felvidéki magyarok köréből. Ez két szempontból is fontos. Egyrészt azért, mert a felvidéki magyarságnak kell, hogy legyen hangja Brüsszelben és az Európai Unióban. A másik fontos feladat pedig az, hogy erősítsük a magyarok hangját az EP-ben, hiszen tudjuk jól, hogy a magyarokat nem hordozza a tenyerén mostanában Brüsszel” – jegyezte meg Forró Krisztián.
A Szövetség kongresszusa értékelte a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson elért eredményüket is, amely nem volt elégséges a parlamentbe jutáshoz. Megállapították, hogy a megszerzett több mint 130 ezer voks azt bizonyította, hogy továbbra is van igény az etnikai politizálásra, s ezért a párt a továbbiakban is ezen az úton kíván tovább haladni.