A csehek 91 százaléka nem bánná, ha szlovákok lennének a szomszédjai, és a túlnyomó többségnek az sem okozna gondot, ha angolok, amerikaiak, franciák és németek élnének a közvetlen szomszédságukban. A válaszadók viszonylag nagy fokú szimpátiájukat fejezték ki a horvátok iránt is, akiket a megkérdezettek 71 százalékának nem okozna gondot szomszédként elfogadni, állapította meg a CNN Prima televízió számára készített felmérés. Martin Buchtík, a közvéleménykutatást végző STEM ügynökség igazgatója szerint az eredmény a kulturális közelséggel magyarázható. „Általában a bennünket körbevevő nemzetek tagjait kedveljük, akikkel megtaláljuk a közös hangot, és a kultúránkban is sok a közös” – magyarázta az igazgató.

A lista ellenkező oldalán a roma nemzetiségűek és a muszlim országokból származók állnak: szírek, afgánok, szudániak. Őket a megkérdezettek mindössze 24 százaléka fogadná el szomszédként. Ez az antipátia is kulturális hátterű a szakember szerint.

„A muszlimokat egész egyszerűen azért nem szeretné szomszédjául a többség, mert más kultúrkörből érkeznek, amelyet mi nem ismerünk”

– jegyezte meg Martin Buchtík.

A listán a vietnamiak léptek előre a legnagyobbat a korábban vizsgált adatokhoz képest. Az 1990-es években a csehek kevesebb mint egytizede fogadta volna el a vietnamiakat szomszédnak, 2014-ben már a megkérdezettek 40 százaléka ezt nem bánta volna. Most a lakosság 71 százaléka jól tűrné őket. Az elemző szerint ez azt mutatja, hogy a vietnami közösséget a cseh társadalom többsége elfogadta.

Az orosz-ukrán háború miatt a cseh lakosság oroszokhoz való viszonya romlott. A STEM kutatása szerint idén novemberben a csehek 36 százaléka tudott elképzelni egy oroszt szomszédként, míg 2016-ban ez az arány még 50 százalékos volt. Az oroszok elfogadottsága ebben a tekintetben tehát kezd visszaesni az 1990-es években mért szintre, amikor a cseheknek csak mintegy ötöde fogadott volna el problémamentesen egy oroszt szomszédjául.

Az ukránok esetében ellenkező tendencia mutatkozik. Míg az ezredfordulón a cseheknek csak egytizede fogadta volna el az ukránokat, addig mostanra 45 százalékra nőtt az ukránok elfogadottsága.

A cseh politika is ezt a hozzáállást tükrözi. Petr Pavel cseh köztársasági elnök csütörtökön bejelentette, hogy Csehország részéről mindenképpen folytatódni fog Ukrajna támogatása. Az államfő kifejtette, hogy bár az Ukrajnának nyújtott támogatás néhány cseh politikus és a polgárok egy részé számára is „irritáló tényező” lett, abból nem szabad engedni, mert az meghátrálást jelentene Oroszország nagyhatalmi ambíciói előtt.