8 °C
A tudománynak már idáig is megvolt a válasza arra, hogy miért viszketünk. Az idegesítő érzésnek fontos funkciója van, mert segít megvédeni a bőrünket a különböző kórokozóktól és traumáktól.
De mi váltja ki a viszketés érzését? Erre adott választ egy új, kísérleti egerekkel folytatott kutatás. A belőle készült tanulmány a múlt héten jelent meg a Science című szaklapban.
これは衝撃
— いったー?〽️ (@yutteerr) November 26, 2023
湿疹のかゆみには、推測されてきた免疫細胞や炎症性物質は関係なかった？！
湿疹のかゆみは黄色ブドウ球菌が放出するV8プロテアーゼが、痒みの信号を脳に送るタンパク質(PAR1)を刺激する事で生じる
抗凝固薬によるPAR1の遮断で?湿疹のかゆみ軽減に成功！https://t.co/MTuurJFxtF
A kutatók szerint a konkrét haszon az lesz, hogy megjelenhetnek olyan szerek, amelyek alkalmazása nyomán nem kell majd betegesen vakarózni.
Hogyan kezdődik?
A tudományos témákat közérthetően elmagyarázó The Conversation szerint a viszketés érzése gyakran akkor alakul ki, amikor valami könnyedén megérinti a bőrünk szőrös felületét. Bár a következő reflex, lecsillapítani a viszketést, értelmetlennek tűnik, a test ezzel akarja megvédeni a bőrt például a különböző rovarok csípéseitől. Igen, de nem minden dolog veszélyes, ami hozzánk ér és sok dolog ér folyamatosan hozzánk. Például a ruhánk, ami általában mégsem vált ki folyamatosan viszketést.
Az új tanulmány abba a mechanizmusba nyújt betekintést, ami választ adhat a kérdésre. Megemlíti a sejtek egyik alcsoportját, az úgynevezett „gátló gerincvelői interneuronokat”. Ezek a gerincben léteznek, és egyfajta kapuként funkcionálnak a bőr és az agy között. A gátlósejtek vagy lehetővé teszik, hogy a viszketés érzése feljusson az agyba, vagy megállítják azt útközben az üzenet blokkolásával.
A Study By Harvard Medical School Researchers Found That Staphylococcus Aureus Bacteria Causes Itchiness https://t.co/EANrwydksx #science #health #study #harvard #medical #school
— Reddit Journal of Science (@rsciencejournal) November 24, 2023
Hogyan derítették ki?
A kutatók olyan kísérleti egereken vizsgálták a mechanizmust, amelyeket speciálisan úgy tenyésztettek ki, hogy ne működjenek bennük rendesen a gátlósejtek. A staphylococcus aureus nevű baktériummal hozták kölcsönhatásba a bőrüket. Az eredmény az volt, hogy néhány nap leforgása alatt betegesen elkezdett viszketni a testük, és olyan vadul vakaróztak, hogy még a szőrük egy részét is ledörzsölték.
Az is kiderült, hogy már nemcsak a baktérium irritálta a bőrüket, hanem azok a könnyű érintések is, amire normál esetben nem reagáltak volna ilyen hevesen.
A Conversation megjegyzi: ez hasonló a krónikus viszketéshez, ami a humán populáció 8,4 százalékát sújtja. Továbbá ahhoz, amit az ekcémások élnek át, és a karácsonyi szezon közeledtével azok is, akik ilyenkor vicces tematikájú, általában műszálas karácsonyi pulóvert húznak fel.
A viszkető V8-as
A tudósok itt nem álltak meg, hanem elkezdték módosítgatni a baktériumot. Többféle változatot hoztak létre belőle, amelyekből bizonyos molekulák hiányoztak, hogy megtalálják azt az enzimet, ami kiváltja a viszketést. Meg is találták a bűnöst, amely egy PAR1 nevű fehérjét aktivál és elnevezték V8-nak. A bőr neuronjaiban található V8 az, amely különböző jeleket – fájdalom, hő, viszketés – küld az agyba.
Ezek után a laborban emberi neuronokat tettek ki a V8-nak és azok ugyanúgy reagáltak, mint az egerek. A kutatás azt sugallja, hogy a viszketés által krónikusan vegzált emberek nagy részénél valamiféle hibás működés lépett fel ezekben a gerincben található specifikus sejtekben. A konkrét haszna pedig az lehet, hogy
segíthet olyan szerek kifejlesztésében, amelyek a PAR1 blokkolásával megfékezhetik a viszketést.
Mivel ez a fehérje szerepet játszik a véralvadásban, ki is próbáltak egy már engedélyezett véralvadás elleni gyógyszert és sikeresek voltak. A kezelt egereknél gyorsan alábbhagyott a viszketés, és enyhült a bőrfelület sérülése.
