A briteknél késhegyre menő vita zajlik a migrációról és csak rátettek a lapátra a statisztikai hivatal (ONS) adatai, amelyek szerint Rishi Sunak kormányzása alatt rekordszintre ugrott a bevándorlás.
A hivatal november 23-i jelentéséből azonban más, érdekes dolog is kiderül. 2016-ban, a brexitkampány idején a kilépéspártiak kongatták a vészharangot, hogy a túl sok migráns (ekkor még az EU-s munkavállalókat értették ez alatt) megváltoztatja az ország identitását és bizonytalanságot okoz az alacsonyabban fizetett brit dolgozóknak.
Győzelmük után körülbelül 100 ezer uniós állampolgár el is tűnt – ekkor érték egymást a zaklatásokról és a hivatalos hatóságok kitoloncolási fenyegetéseiről szóló horrorsztorik.
Időközben a konzervatívok – akiknek a brexitpárti magja „a határok feletti ellenőrzés visszaszerzését” ígérte – további választásokat nyertek, és ahhoz asszisztáltak, hogy megugrott a legális bevándorlás, de immár a világ más részeiről.
Az ONS előzetes adatai szerint míg körülbelül évi 150 ezerre esett az EU-s bevándorlók száma (a korábbi 500 ezerhez képest), addig
az unión kívülieké 2021 és 2022 júniusa között 300 ezerről egymillióra nőtt.
(A nettó migrációs adat, amely figyelembe veszi az elvándorlók számát, 745 ezer főt említett.)
A szigetországban a keményebb fellépést eddig a francia partokról csónakokon érkező illegális migránsok miatt követeltek a jobboldalon – az ő számukat azonban csak tízezrekben mérik. Rishi Sunak miniszterelnök „a hajók leállítását” ígérte, de most már az a kérdés, hogyan áramolhatott be – legálisan és hirtelen – ilyen sok ember, a brexit előtti szint háromszorosa. Az adatokban kutakodva kiderül, hogy 2021-hez képest több tízezerrel ugrottak meg a külföldi diákok vízumkérelmei és körülbelül 100 ezerrel az őket kísérő családtagok kérelmei.
125 ezer körül jár a dél-ázsiai és afrikai állampolgároknak kiadott, az egészségügyben való munkavállalásra jogosító vízumok száma, míg az uniós, valamint az amerikai és óceániai kontinensről származók vízumai 10 ezer körül mozognak. Legális európai uniós szakképzett dolgozóból több van, mint afrikaiból – körülbelül 10 ezer –, de háromszor kevesebb, mint dél-ázsiaiból.
Mindez arra utal, hogy a brexit nem a legális bevándorlás szigorúbb ellenőrzéséről és a brit dolgozóknak esélyeinek javításáról szólt – a brit elit egyszerűen lecserélte az európaiakat másokra.
Braverman nem adja fel
Közben tovább folyik a példátlan párbaj Rishi Sunak miniszterelnök és az általa menesztett Suella Braverman exbelügyminiszter között. Braverman – nem épp lojális módon – most közzétett egy olyan dokumentumot, amely szerint
Sunak négy bevándorlási kérdésben szegte meg ígéretét, amivel rábírta, hogy lépjen be a kormányába.
Braverman például azt követelte, hogy legyen közel kétszer magasabb az előírt minimális fizetés, ami alapján vízumot kaphatnak a szakképzett külföldi dolgozók. Ebben nem történt változás.
Azt is akarta, hogy az összes vízum esetében legyen tiltva a családtagok behozatala – de Sunak csak a posztgraduális képzésre érkezett diákok estében lépett. A friss diplomások extra kétéves vízumát is el akarta törölni, de ez sem történt meg. (A helyzet olyan anomáliát teremt, hogy az egyéves mesterképzésre érkezettek kapnak további két év tartózkodási lehetőséget.) Emellett követelte azt is, hogy a „gyengének” vagy „komolytalannak” minősített egyetemi képzések esetében ne adjanak vízumot külföldi diákoknak – Sunak ezt sem fogadta el.
Volt belügyminisztere ezek alapján állította, hogy megszegte neki adott ígéreteit, a kormányfő azonban nem volt hajlandó ezt kommentálni. Csak annyit mondott, hogy „világos, hogy túl magas a migrációs szint és fenntartható szintre kell csökkennie", és nem volt hajlandó bocsánatot kérni, amiért nem tartotta be egyik ígéretét.
Viszont Sunak – a Gáza-párti tüntetéseken elhangzottak hatására is – a Konzervatív Pártból és a jobboldali médiából is egyre nagyobb nyomás alatt van, hogy keményítsen be, miközben jövőre választások elé néz.
Grafikonok
Szakképzett dolgozói vízumok, beleértve a családtagokat is (a márciusig kiadott számok, forrás: ONS, Brit Statisztikai Hivatal)
Nettó migráció (2023. júniusáig bezárólag)
Piros: összes nettó, migráció, Világosszürke: EU-n kívüli nettó, Sötétszürke: EU nettó, Kék: brit nettó. (A nettó migráció az országba belépő összes bevándorló és az onnan távozók számának különbsége. A brit nettóba beletartoznak a külföldi és Hongkongból érkező, brit útlevéllel rendelkezők. (Forrás: ONS, Brit Statisztikai Hivatal)
Diákvízum-kérelmek
Piros: diákok vízumkérelmei, fekete: diákok családtagjainak vízumkérelmei. (Forrás: Brit belügyminisztérium)
Munkára jogosító vízumok, származás alapján
Piros: Afrika/Közel-Kelet, Fekete: Amerikai kontinens és Óceánia, Rózsaszín: Dél-Ázsia, Sötétszürke: Közép- és Kelet-Ázsia, Bíbor: EU, Világosszürke: más európai. Ágazatok felülről lefelé: Egészségügy és gondozás, Szakképzett dolgozó, Idénymunkás, Házi személyzet, Céges áthelyezés (Forrás: Brit belügyminisztérium)
