eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
A Hamász fogságából szabadult izraeli túszokat szállító jármű érkezik az izraeli Ramat Gan város egészségügyi központjába 2023. november 26-án, az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet között létrejött négynapos tűzszünet harmadik napján. A túszcsere keretében a Hamász november 24-én átadta a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőinek az október 7-i terrortámadásban elhurcolt izraeli túszok első csoportját, izraeli börtönökben fogva tartott palesztin rabok szabadon bocsátásáért cserében.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Minden további nap tűzszünetért 10 túszt kér Izrael

A Hamász és Izrael fogolycseréje és a konfliktusra adott reakciók a hétvégén is a hírcsatornák vezető témái voltak. Az Egyesült Államokban meglőttek három palesztin diákot, Londonban ezúttal az antiszemitizmus ellen tüntettek.

Vasárnap 14 izraeli és három külföldi túszt engedett el a Hamász, cserébe 39, izraeli börtönökben raboskodó palesztin nyerte vissza szabadságát. Az elengedett izraeliek között volt egy súlyos állapotban lévő, 84 éves nő, akit az orvosok javaslatára azonnal kórházba vittek.

Egy elengedett, 4 éves kislányról több médium is megjegyzi, hogy árván maradt, mert megölték a szüleit az október 7-i terrortámadásban. Egy tizenéves testvérpárral szintén hazatérésük után közölték, hogy édesanyjukat meggyilkolták, édesapjuk pedig eltűnt.

Közben Joe Biden amerikai elnök vasárnap arra sürgette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy hosszabbítsa meg a tűzszünetet, aminek hétfő az utolsó napja. Amire ő azt válaszolta: kész rá, ha a terrorcsoport hajlandó további túszokat elengedni. Sőt, konkrét számot is megnevezett:

„minden egyes további nap tűzszünet fejében 10 túszt”

– mondta, miután telefonon beszélt Bidennel.

Izraelben szombaton nagy tüntetést tartottak a túszok családtagjai, akik egyes kommentátorok szerint egyre nagyobb politikai erővé válnak.

Maga a Hamász is úgy fogalmazott, hogy „megpróbálná kiterjeszteni a tűzszünetet, ha komoly erőfeszítések történnének” további palesztin foglyok szabadon engedésére.

Szombaton veszélybe került a fogolycsere második lépcsője, amikor a Hamász panaszt emelt, hogy bár addigra 340 segélykamion érkezett a Gázai övezetbe (ami az alku egyik pontja volt), de csak 65 jutott a régió északi részébe, ami az alkuban említett számnak a fele. A felek között közvetítő Katar később annyit közölt, hogy „rendezték a vitát”.

A katari miniszterelnök viszont a Financial Timesnak elmondta:

a további izraeli túszok elengedése azon is múlik, hogy a Hamász fel tudja-e kutatni azokat a foglyokat, akiket magánszemélyek és bűnbandák őriznek.

Mohamed al-Tháni sejk elmondta: a Hamász eredetileg 50 nő és gyerek elengedésébe ment bele, mert azt mondta, hogy ennyit tudott „megtalálni” közülük. Az izraeliek listája szerint a 240 túszból 90 a gyerek és a nő, a többiek katonák és idős férfiak.

Al-Tháni bírálta a nyugati országokat, amiért nem gyakorolnak nagyobb nyomást Izraelre a több ezer gázai polgári halottat követelő offenzívája leállítása érdekében.

„Fiatal arabok egész nemzedéke radikalizálódhat” – figyelmeztetett. „Nagy a csalódás a régióban a nyugat reakciója miatt. Azt vártuk, hogy legalább kiállnak ama értékek mellett, amelyeket más háborúkban számon kértek” – mondta.

Merénylet az USA-ban, tüntetés Londonban

Közben az Egyesült Államokban a liberálisabbnak tartott Vermont szövetségi államban az utcán meglőttek három, ott tanuló palesztin diákot. A húszéves férfiak – akik kórházban lábadoznak - hagyományos, „keffijeh” palesztin kendőt viseltek és arabul beszéltek, amikor szó nélkül rájuk lőtt egy férfi. Bernie Sanders zsidó származású helyi szenátor és volt elnökjelölt-aspiráns elítélte a tettet.

Közben Londonban becslések szerint 100 ezer ember tüntetett az antiszemitizmus ellen. A Daily Mail című brit lap arra utalt: a brit zsidó közösséget sokkolta a Gáza-párti tiltakozók köréből, az egyetemeken és egyes közintézmények részéről tapasztalható antiszemitizmus és gyűlöletbeszéd.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×