Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án. Izrael felszólította az övezet északi részén élőket, köztük Gázaváros lakóit, mintegy 1,1 millió embert, hogy huszonnégy órán belül dél felé, Egyiptom irányába kell menekülniük, mert a terroristák a házak alatti alagutakban rejtőznek és emiatt az izraeli hadsereg jelentős hadműveleteket kíván végrehajtani a következő napokban.. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol 1300 ember életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 1500 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Zárlat a rafahi határátkelőn: betonfal, útakadály és nagypolitikai kötélhúzás

„Ha Európa annyira törődik az emberi jogokkal, akkor fogadjon be egymillió Gázából menekülő embert” – mondta hírek szerint egy egyiptomi illetékes Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, aki a Gázát sújtó humanitárius katasztrófa kapcsán szólalt meg. Egyiptom betonfalat és útakadályokat épít a határon.

Izraelnek a Hamász példátlan terrorakciójára adott kemény válaszcsapása és a várható szárazföldi offenzíva máris belső menekültek tömegét indította el dél felé a parányi, gázai földnyelven. Közben a külvilág recepteket próbál találni arra, hogyan lehet enyhíteni a szenvedésükön, ami nem mindig arat sikert.

"Azt akarja, hogy befogadjunk egymillió embert? Nos, én Európába fogom őket küldeni. Ha ennyire törődnek az emberi jogokkal, akkor vigyék őket" – mondta lapértesülések szerint egy meg nem nevezett egyiptomi tisztviselő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének.

A megjegyzésről először a Financial Times számolt be és a hátterét azok a híradások adják, amelyek szerint az egyiptomi kormány nem hajlandó elfogadni a palesztin menekültek letelepítését a Sínai-félsziget északi részén.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a konfliktus "jelentős biztonsági következményekkel" járhat Európa számára és "további migrációs hullámok veszélyét" hozhatja magával.

A Gázai övezetből Egyiptomba irányuló tömeges elvándorlás megakadályozására

az egyiptomi hadsereg állásokat kezdett el kiépíteni. Szögesdrótakadályokat emelt, bővítette az őrjáratokat és betonfalat húzott fel a rafahi határátkelőnél.

Ez azt jelenti, hogy ha a palesztinok beléphetnek Egyiptomba, akkor is csak a 13 kilométer széles rafahi ütközőzónában maradhatnak. Az Egyesült Államok megpróbált olyan alkut kötni, amely lehetővé teszi a menekültek számára a Gázai övezet elhagyását. A határátkelővel kapcsolatos tárgyalásokról Washington kedden annyit közölt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő beleegyezett, hogy beengedi a humanitárius segélyeket Gázába.

Viszont a sorban álló kamionok – amelyek például sátrakat szállítanak – még szerdán is a bejutásra vártak. Egyiptom közben azt akarja, hogy Izrael egy saját átkelőjén is engedje be a segélyt, hogy az arra, vagy a kilépésre vágyó gázaiak tömegei ne csak az egyiptomi határon összpontosuljanak.

Kairó azt sem engedi, hogy külföldiek (és a kettős állampolgárok) távozzanak Gázából a rafahi átkelőn keresztül, amíg nem engedik be a segélyt. Izrael viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a teherautókat átvizsgálják, mielőtt engedélyeznék a belépést a terület déli csücskénél lévő, általa ellenőrzött Kerem Salom átkelőn át.

A The Wall Street Journal szerint egyiptomi tisztviselők arról folytattak tárgyalásokat, hogy

maximum 100 ezerre korlátoznák a palesztinok számát, akiket beengednének.

Közben kategorikusan elutasítják, hogy a palesztinokat a Sínai-félsziget északi részén telepítsék le.

Szameh Soukri egyiptomi külügyminiszter hétfőn hangsúlyozta: nincs más út a béke eléréséhez, mint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök arra szólította fel a palesztinokat, hogy álljanak ellen azoknak a hangoknak, amelyek Gáza elhagyására ösztönzik őket.

(A nyitóképen: palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án.)

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×