Infostart.hu
eur:
377.74
usd:
323.57
bux:
127465.74
2026. április 9. csütörtök Erhard
Palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án. Izrael felszólította az övezet északi részén élőket, köztük Gázaváros lakóit, mintegy 1,1 millió embert, hogy huszonnégy órán belül dél felé, Egyiptom irányába kell menekülniük, mert a terroristák a házak alatti alagutakban rejtőznek és emiatt az izraeli hadsereg jelentős hadműveleteket kíván végrehajtani a következő napokban.. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol 1300 ember életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 1500 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Szaber

Zárlat a rafahi határátkelőn: betonfal, útakadály és nagypolitikai kötélhúzás

„Ha Európa annyira törődik az emberi jogokkal, akkor fogadjon be egymillió Gázából menekülő embert” – mondta hírek szerint egy egyiptomi illetékes Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, aki a Gázát sújtó humanitárius katasztrófa kapcsán szólalt meg. Egyiptom betonfalat és útakadályokat épít a határon.

Izraelnek a Hamász példátlan terrorakciójára adott kemény válaszcsapása és a várható szárazföldi offenzíva máris belső menekültek tömegét indította el dél felé a parányi, gázai földnyelven. Közben a külvilág recepteket próbál találni arra, hogyan lehet enyhíteni a szenvedésükön, ami nem mindig arat sikert.

"Azt akarja, hogy befogadjunk egymillió embert? Nos, én Európába fogom őket küldeni. Ha ennyire törődnek az emberi jogokkal, akkor vigyék őket" – mondta lapértesülések szerint egy meg nem nevezett egyiptomi tisztviselő Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének.

A megjegyzésről először a Financial Times számolt be és a hátterét azok a híradások adják, amelyek szerint az egyiptomi kormány nem hajlandó elfogadni a palesztin menekültek letelepítését a Sínai-félsziget északi részén.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy a konfliktus "jelentős biztonsági következményekkel" járhat Európa számára és "további migrációs hullámok veszélyét" hozhatja magával.

A Gázai övezetből Egyiptomba irányuló tömeges elvándorlás megakadályozására

az egyiptomi hadsereg állásokat kezdett el kiépíteni. Szögesdrótakadályokat emelt, bővítette az őrjáratokat és betonfalat húzott fel a rafahi határátkelőnél.

Ez azt jelenti, hogy ha a palesztinok beléphetnek Egyiptomba, akkor is csak a 13 kilométer széles rafahi ütközőzónában maradhatnak. Az Egyesült Államok megpróbált olyan alkut kötni, amely lehetővé teszi a menekültek számára a Gázai övezet elhagyását. A határátkelővel kapcsolatos tárgyalásokról Washington kedden annyit közölt, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő beleegyezett, hogy beengedi a humanitárius segélyeket Gázába.

Viszont a sorban álló kamionok – amelyek például sátrakat szállítanak – még szerdán is a bejutásra vártak. Egyiptom közben azt akarja, hogy Izrael egy saját átkelőjén is engedje be a segélyt, hogy az arra, vagy a kilépésre vágyó gázaiak tömegei ne csak az egyiptomi határon összpontosuljanak.

Kairó azt sem engedi, hogy külföldiek (és a kettős állampolgárok) távozzanak Gázából a rafahi átkelőn keresztül, amíg nem engedik be a segélyt. Izrael viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a teherautókat átvizsgálják, mielőtt engedélyeznék a belépést a terület déli csücskénél lévő, általa ellenőrzött Kerem Salom átkelőn át.

A The Wall Street Journal szerint egyiptomi tisztviselők arról folytattak tárgyalásokat, hogy

maximum 100 ezerre korlátoznák a palesztinok számát, akiket beengednének.

Közben kategorikusan elutasítják, hogy a palesztinokat a Sínai-félsziget északi részén telepítsék le.

Szameh Soukri egyiptomi külügyminiszter hétfőn hangsúlyozta: nincs más út a béke eléréséhez, mint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök arra szólította fel a palesztinokat, hogy álljanak ellen azoknak a hangoknak, amelyek Gáza elhagyására ösztönzik őket.

(A nyitóképen: palesztinok menekülnek Gáza északi részéből 2023. október 13-án.)

Címlapról ajánljuk
Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Mit ér ez a tűzszünet? A Hormuzi-szoros hajózható, de nehéz tárgyalások kezdődnek

Az Egyesült Államok és Irán is győztesnek hirdette magát a háborúban, így kérdéses, hogy meg tudnak-e egyezni azokról a feltételekről, amiket a hírek szerint Irán állított. Bár úgy tűnik, kéthetes tűzszünetben állapodtak meg, és újból hajózhatóvá válik a Hormuzi-szoros, Libanonban tovább folynak a harcok Izraellel, és Irán a jelentések szerint tovább támadott egyes Öböl-országokat.

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt három nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; hozzányúlt a kormány a stratégiai kőolajtartalékhoz. Gulyás Gergely és Vitályos Eszter a választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Míg a világ végre demokratizálódni kezdett, Magyarország ebben is különutas

Az Economist Intelligence Unit (EIU) éves Demokrácia Indexe nyolc éven át tartó csökkenést követően a pontszámok stabilizálódását mutatja 2025-ben, ami a demokrácia globális eróziójának megállására utal. Az országok közel háromnegyedének pontszáma az elmúlt évben változatlan maradt vagy javult, és a globális index 0,02 ponttal emelkedett – ez az egyik legnagyobb növekedés 2012 óta. Magyarország azonban kevesebb pontot gyűjtött, mint az előző felmérésben és - öt helyet lecsúszva, „hiányos demokráciaként” - 55. lett a 167 országot számláló listán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×