eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Belgrád, 2020. július 8. Belgrád látképe, az előtérben Nándorfehérvár vára. MTVA Fotó: Molnár-Bernáth László
Nyitókép: MTVA/Molnár-Bernáth László

Uniós ok miatt neheztelnek a szerbek Ukrajnára

Egyre jobban idegesíti az Unióba igyekvő balkáni országokat, hogy Ukrajna eléjük ugorva válhat a klub tagjává – erről ír, részben budapesti keltezésű cikkében a brit Financial Times című lap.

Az évek óta előszobáztatott Nyugat-Balkán politikai vezetőit egyre jobban frusztrálja, hogy Ukrajna megelőzheti őket az Európai Uniós felvételi folyamatban és mindez visszavetheti több, mint egy évtizedes integrációs törekvéseiknek – írja a brit üzleti lap.

„Semmi bajom az ukránokkal, de az EU a kérelmük benyújtása után már egy évvel megadták nekik a jelölt-státuszt és jövőre talán a felvételi tárgyalások is megindulnak. Ez azt mutatja, hogy az esetünkben soha nem volt meg ez a támogatás” – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök a lapnak, aki szerint országa felkészültebb, mint Románia és Bulgária volt 2007-ben.

Kijev 2022 februárjában nyújtotta be felvételi kérelmét és négy hónappal később már tagjelölt volt. Belgrádnak viszont több, mint négy évig kellett várnia. A csatlakozási tárgyalások 2014. óta tartanak, de több témában elakadtak. Például: Belgrád nem normalizálta viszonyát volt tartományával, Koszovóval és az sem segíti, hogy nem támogatja a Moszkva elleni uniós szankciókat.

Viszont nem csak Szerbia döcög a lassú sávban. Ott van még maga Koszovó és Albánia, a már NATO-tag Észak-Macedónia és Montenegró – utóbbinál az euró a hivatalos pénz - és még Bosznia-Hercegovina. Charles Michel, az uniós állam- és kormányfőket összefogó Európai Tanács elnöke a múlt héten egy szlovéniai konferencián azt mondta, hogy a csoportból az első országokat 2030-ig fel kell venni.

Amire Várhelyi Olivér Uniós bővítési biztos megjegyezte: „ha az az üzenet a Tanácstól, hogy végre teljesen el akarja kötelezni magát és megtenni a nagy ugrást a bővítéshez, akkor az jó hír. Szerintem ez nem dátumok, hanem akarat és megvalósítás kérdése” – tette hozzá.

A szlovéniai rendezvényen azonban Edi Rama albán miniszterelnök kétségbe vonta az új célt, és azzal viccelődött, hogy Ukrajna példája azt mutatja, hogy a háború felgyorsíthatja a tagságot. "Ki támadjon meg kit a gyorsabb tagsághoz? Bulgária megtámadhatja Észak-Macedóniát, Horvátország megtámadhatja Szerbiát, Szerbia Koszovót, Bosznia önmagát... így mindannyian készen állhatunk arra, hogy Ukrajnával együtt felszálljunk a vonatra" – mondta.

Míg Ukrajna gyorsabb előrehaladása sokakat frusztrál, Észak-Macedónia, amely 18 évet várt a tagsági tárgyalásokra, azt mondta: nem tekinti "konkurenciának" Kijevet.

Az országok vezetői közötti újabb eredménytelen csúcstalálkozót követően csütörtökön Josep Borrell, az EU külügyi vezetője kijelentette, hogy

"normalizáció nélkül sem Koszovó, sem Szerbia számára nem lesz európai jövő".

"Nem hiszem, hogy ennek a 2030-as dátumnak van értelme" – tette hozzá Jasmin Mujanović, szarajevói születésű, a Nyugat-Balkánra szakosodott politológus, aki szerint 2003-ban, a balkáni konfliktusok után sürgetőbbnek tűnt a tagság és nagyobb volt az optimizmus.

De 20 évvel később "az EU minden ígéretét megszegte, minden fenyegetésnél kudarcot vallott. Szerbiában a kemény jobboldal tért vissza, Boszniában ott van Milorad Dodik, az EU és a Nyugat "érinthetetlen" bírálója, Belgrád és Koszovó vitái pedig megoldatlanok. Nagyon kevés remény van bármilyen hiteles javulásra" – vélekedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×