Megvan Kína válasza arra a múlt heti amerikai katonai hírszerzési jelentésre, miszerint „kulcsfontosságú, duális felhasználású technológiával láthatja el Oroszországot”. Az anyag szerint ezek harcigép-alkatrészek, navigációs felszerelések, drónok és drónalkatrészek. „Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem kis mértékben Kína hajlandósága segíti elő, hogy közvetlenül, vagy közvetett módon támogassa” – „harapott rá” az anyagra Jim Himes demokrata kongresszusi képviselő, a hírszerzési bizottság tagja.

Védelmi elemzők szerint a Peking által hétfőn bejelentett, drónokra vonatkozó kiviteli korlátozások lehet a növekvő nyugati nyomásra adott kompromisszumos válasz. A jövő hónaptól az exportőröknek kormányzati jóváhagyásra lesz szükségük majd, hogy olyan polgári drónokat exportáljanak, amelyeket katonai célokra is fel lehet használni.

A lépés komoly veszteségeket okozhat a kínai cégeknek,

mivel Oroszország és Ukrajna egyaránt külföldi beszállítók útján erősíti drónflottáját. „A döntés kompromisszumnak tekinthető, hogy Peking elkerülje a nemzetközi piac elvesztését és a Nyugat esetleges szankcióit, különösen azután, hogy az Egyesült Államok azt állította, hogy kínai gyártmányú drónokat exportálnak Oroszországba” – idézte a South China Morning Post nevű hongkongi lap Antony Wong Tong makaói elemzőt, hangsúlyozva:

„nemzeti érdekei védelme érdekében Pekingnek világossá kell tennie semleges álláspontját, különösen a Nyugat növekvő nyomása közepette.

Néhány hónapja az amerikaiak már azt állították, hogy Kína „kész fegyverekkel ellátni Moszkvát”. Bár erre nem volt konkrét bizonyíték, az nem világos, hogy Peking a nyugati figyelmeztetés nyomán nem szállít-e, vagy nem is szállított volna. Kína közben azzal bírálja a Nyugatot, hogy az Ukrajnának történő fegyverszállítással olajat önt a tűzre… viszont ő olajat vásárol az oroszoktól, és nem hajlandó csatlakozni a nyugati szankciókhoz.

Áprilisban a kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy néhány polgári dróngyártó „önként felfüggesztette működését a konfliktus sújtotta területeken”, és azzal vádolta meg Washingtont, hogy „hamis információkat terjeszt a kínai drónexportról”.

Csou Csenming, a pekingi Juan Van katonai és technológiai kutatóközpont munkatársa szerint Kína felismerte, hogy káros lenne, ha nem lépne fel a háború eszkalációja ellen. „Kína ellenzi Amerika határokon át nyúló joghatóság-gyakorlatát, és

a külvilágnak meg kéne értenie, hogy nem tudja megakadályozni, hogy harmadik országok kínai drónalkatrészeket adjanak el a háborús feleknek”

– fogalmazott. Viszont elismerte, hogy egyes orosz drónok 80 százalékban kínai komponensekre épülnek. Szerinte a gyártók most módosíthatják termékeiket, hogy azokat ne lehessen katonai célra felhasználni.

Kína számára nemzeti érdek az ágazat védelme, mivel eddig 70 százalékban ő látta el a nemzetközi drónpiacot – mondta egy másik elemző.

A drónok kiemelt háborús szerepéről és a kínai exportról további részleteket is megtudhat az alábbi Aréna-interjúból: