Az Egyesült Királyság már leszállított „több”, Storm Shadow néven emlegetett cirkálórakétát Ukrajnának – állítja magasrangú nyugati forrásokra hivatkozva a CNN. A brit-francia fejlesztésű, átalában a levegőből indított rakéta 30-40 méter magasan tud repülni, „lopakodó képességei vannak”, akár 560 kilométerre is eljut, bár úgynevezett „exportváltozata” esetében a táv 250 kilométer.

Új fejlemény: Pénteken rakéták csapódtak be a korábban szakadár terület, majd Oroszország által annektált Luganszki Népköztársaság fővárosába, Luganszkba. A helyi szervek állítása szerint a belügyminisztérium akadémiájának és laktanyáinak épületét épp olyan Storm Shadow raktétákkal támadták, amelyeknek az átadását a britek már korábban kilátásba helyezték. Az eset idején néhány orosz parlamenti képviselő és egy orosz blogger, Szergej Sojgu védelmi miniszter veje is a városban volt.

Csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter úgy csomagolta be az állítást, mintha csak készülnének az átadásra vagy még folyamatban lenne.

A rakétával az ukránok például a Moszkva által annektált Krím félszigetre tudnának lecsapni.

A The Guardian című lap cikke azt sugallta, mintha a bejelentés Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki, további fegyverekről szóló kérésére adott reakció lett volna.

„Pár órával azután, hogy Zelenszkij közölte: további nyugati fegyverekre van szüksége, hogy biztos lehessen a nyári győzelemben, Ben Wallace védelmi miniszter azt mondta a parlamentben, hogy a rakétákat szállítják vagy már az országban vannak” – írta.

A lap hozzátette, hogy az adományozást az Egyesült Államok támogatta, bár

Washington korábban elutasította, hogy nagy hatótávolságú rakétákat adjanak Ukrajnának – attól tartva, hogy az eszkalálhatja a háborút.

Az orosz média már május elején kiszimatolta a cirkálórakéták beszerzését. A Defence24 nevű lengyel oldalon megjelent cikk alapján és orosz elemzők már a hónap elején azt állították: biztosak abban, hogy Ukrajnában már hadrendben állnak a rakéták. Azt is felvetették, hogy a rakétákat ukrán SU-24M és talán MiG-29-es harci gépekről is indíthatják.

A Gazeta.ru hozzáteszi, első számú célpontjuk a nemcsak a stratégiai, „de az orosz lakosság döntő része számára nagy pszichológiai jelentőséggel bíró” Krími híd lehet. Más orosz médiumok arról írtak, hogy az ilyen rakétákat a leginkább csak a levegőben járőröző radargépek tudják detektálni, és fontos az információ gyors átadása a földi légelhárító egységeknek.

A brit védelmi miniszter mostani megjegyzésében „átgondolt és arányos válasznak” nevezte a rakéták átadását, azzal indokolva, hogy számítások szerint Oroszország több mint 700 támadást hajtott végre „orvosi létesítmények, köztük kórházak” ellen, és hogy legalább 23 ezer polgári lakos vesztette életét.

Azt,

hogy a britek által adományozott cirkálórakétákat nem vetik be az Orosz Föderáció háború előtti határai mögött, nevét felvállalva nem mondta ki nyugati illetékes.

A CNN ugyanakkor azt állította, hogy egy név nélkül nyilatkozó illetékes szerint „garanciákat kaptak az ukrán kormánytól, hogy a rakétákat csak szuverén ukrán területen és nem Oroszországon belül vetik be”, ami azt jelenti: célpont lehet a szuverén ukrán területnek tartott Krím.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő erre eléggé érzelemmentes hangnemben azt mondta: „Moszkva nagyon negatívan áll hozzá” a hírhez, és hogy az „adekvát választ követel meg” az orosz katonai vezetőktől, akik ezen dolgoznak.