A Telegraph című brit lap több, mint 100 ezer kiszivárogtatott WhatsApp-üzenetet dolgozott fel, amelyeket többek között Matt Hancock volt egészségügyi miniszter küldött vagy kapott a pandémia idején.

A járvány amúgy is fokozta a megosztottságot a britek körében. A ring egyik sarkában voltak a vírust átverésnek tartó "antivaxxerek", akik a mások jóléte iránti minimális kényelmetlenségre, például maszkviselésre sem voltak hajlandók. A másik sarkában a cipőjüket és a bolti bevásárlást is fertőtlenítő rettegők. Ők keményen elítéltek bárkit, aki nem értett velük egyet. Továbbá a tudományos szakértők, akik néha egymással is vitában álltak, továbbá a saját imázsuk miatt aggódó és néha pánikszerűen döntő politikusok.

A „Karantén Papíroknak” elkeresztelt üzenetek arra utalnak, hogy Hancocknak volt mivel megalapoznia népszerűtlenségét. Például, 2020. decemberében, amikor megjelent a szigetországban az alfa nevű új koronavírus-variáns, egy kormányilletékes megjegyezte: „a félelemfaktor döntő lehet” egy új karanténnél. Amire Hancock azt válaszolta, hogy

„ráhozzuk a frászt mindenkire az új törzzsel”.

Máskor annak örült, hogy a média két, a fertőzési rátáról szóló szakértői jelentésből a borúlátóbbra fektetett hangsúlyt. MI több címlapsztorit kért egy lapszerkesztőtől, hogy azt sugallhassa, elérték az általa beígért tesztetési határértéket. Hancock azzal sem szerzett jó pontokat, hogy ki akarta rúgatni Sir Jeremy Farrar tudományos kormánytanácsadót, aki nyilvánosan bírálta a járvánnyal összefüggő rendelkezéseket. „Csinálnunk kell valamit vele. Nem lehetne elbocsájtani?” – írta egy WhatsApp-üzenetben.

A kiszivárogtatásokból az is kiderült, hogy a brit kormány, ahelyett, hogy szlogenje szerint „követte” volna „a tudományos tanácsot”, politikai megfontolásokból hozott meg fontos döntéseket. A volt miniszterelnök egyik leszerepelt tanácsadója szerint Boris Johnson „úgy csapongott, mint egy szupermarket-bevásárlókocsi egyik polctól a másikig”, hol a túlzott szigor, hol a nagyobb lazaság híve volt.

Például azon aggódott, hogy hamarabb kellett volna feloldani az első, országos karantént, de nem merte meglépni. Néhány hónappal később viszont azon lamentált, hogy túl könnyen ment bele a következőbe, miután tudósok közölték vele: rossz modellre épült a döntés. Az angliai általános iskolákban pedig azért tette kötelezővé – 16 hónapra - a maszkviselést, mert

„nem akartak feleslegesen veszekedni Nicola Sturgeon skót első miniszterrel”.

A beosztottjával folytatott intim afférja miatt mára a hatalomból kiesett Hancock egészségügyi miniszter egy olcsó celeb-valóságshow-ban bukkant fel, ami csak fokozta az vele szembeni ellenszenvet. Egészen odáig, hogy a magyar neve ellenére brit Géza Tarjányi nekitámadt a londoni metrón. (Tarjányi addigra már ismert antivaxxer aktivista volt, azzal is megvádolták, hogy meg akarta rongálni egy korábbi egészségügyi miniszter otthonát.)

Ahogy a Telegraph megjegyezte: a brit kormány egyes lépéseinek célja az ijesztgetés és nem az informálás volt, továbbá, hogy erkölcsileg tarthatatlanná tegye a döntései bírálatát és a kételkedést Cikke azonban kommentek áradatát váltotta ki, ami arra utal: a britek nemcsak a politikusok, de a vezető tudósokkal szemben is bizalmatlanok. Többen megjegyezték, hogy a kirúgással fenyegetett Jeremy Farrar végig tagadta a lehetőséget, hogy a koronavírus egy kínai laborból szivároghatott ki. Most pedig úgymond a „kínai befolyás alatt álló WHO vezető tudósa lett”.