Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Cseh rendőr ellenőriz egy autóst a szlovák határon fekvő Stary Hrozenkovban 2022. szeptember 29-én. Csehország a mai naptól ideiglenesen a Szlovákiával közös határon 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőn újította fel az ellenőrzéseket azzal a céllal, hogy korlátozza az illegális bevándorlást.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Van gond, meghosszabbították a csehek a határellenőrzést

Csehország további 14 nappal meghosszabbítja az ellenőrzést a Szlovákiával közös határain, hogy megakadályozza a migránsok illegális bejutását az ország területére. A rendeletet szerdán hagyta jóvá a cseh kormány, és december 26-ig marad érvényben.

Csehország Szlovákiával közös határvonalán szeptember 29-én vezették be az ellenőrzéseket. Azóta több mint 9100 illegális bevándorlót és 130 embercsempészt tartóztatott fel a cseh rendőrség.

Vít Rakušan cseh belügyminiszter tájékoztatása szerint az intézkedés bevezetése óta csökken a migránsok száma Csehországban, azaz hatékonynak látja a határellenőrzést. A tárcavezető kedden bejelentette, arra fogja kérni a kabinetet, hogy 30 nappal, január 11-ig hosszabbítsa meg az intézkedést. Rakušan a szlovák, a magyar és az osztrák belügyminiszter prágai találkozóján megjegyezte,

a karácsonyi ünnepek alatt enyhíthetik az intézkedést.

Hogy pontosan mit ért ez alatt, azt nem részletezte – erről egyeztetnie kell Martin Vondrášek országos rendőrfőkapitánnyal.

A kormány szerdán azonban úgy döntött, hogy egy hónap helyett csak 14 nappal tolja ki a határellenőrzések időpontját, ami így december 26-ig marad érvényben. „A cseh-szlovák kapcsolatok nagyon érzékeny problémájáról van szó, ezért választottuk a kompromisszumos megoldást” – jelentette ki Jan Lipavský cseh külügyminiszter. „Másfelől tény, hogy nem kimondottan cseh-szlovák, hanem európai problémáról van szó. A migránsok problémáját európai szinten kell megoldani” – tette hozzá a cseh külügyek irányítója.

Pozsony valóban rossz néven vette a csehek által bevezetett intézkedést. Edurad Heger szlovák kormányfő egy hónappal ezelőtt nyíltan bírálta a lépést, és úgy fogalmazott, hogy „ami a cseh-szlovák határon történik, az nem mehet tovább.”

A szlovák miniszterelnök elengedhetetlennek tartja a külső schengeni határ védelmének megerősítését.

A ČT24 hírtelevízió információi szerint a cseh kormány állítólag azért döntött az intézkedés rövidebb, csak 14 napos meghosszabbítása mellett, mert nem szeretné tovább feszíteni a húrt a cseh-szlovák kapcsolatokban.

A schengeni szabályok szerint a határellenőrzések legfeljebb fél évig, azaz március végéig maradhatnak érvényben. Vít Rakušan cseh belügyminiszter azonban elmondta, nem akarják megvárni a tavaszt, és szeretnének tárgyalni a szlovák féllel a megoldásról, például a közös határőrjárőrözés bevezetéséről már a szlovák oldalon. Kijelentette, hogy az eddig foganatosított intézkedések sikeresek, és a cseh diplomácia tevékenysége is eredményt hozott, például előrehaladtak a tárgyalások Szerbiával, hogy egyeztesse vízumpolitikáját az Európai Unióval.

A csehek által őrizetbe vett illegális migránsok többsége szíriai állampolgár, akik Szerbián és Magyarországon keresztül érkeznek Szlovákiába, majd Csehországon keresztül próbálkoznak eljutni Németországba. „A migráció megfékezése szempontjából a magyar-szerb határ védelme kulcsfontosságú. Csehország kész megduplázni, 40-ről 80-ra emelni az ott szolgáló rendőrei számát” – mondta korábban Petr Fiala cseh kormányfő egy prágai sajtótájékoztatón.

(A nyitóképen: Cseh rendőr ellenőriz egy autóst a szlovák határon fekvő Stary Hrozenkovban 2022. szeptember 29-én. Csehország aznaptól a Szlovákiával közös határon 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőn újította fel az ellenőrzéseket ideiglenesen, azzal a céllal, hogy korlátozza az illegális bevándorlást.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×