Infostart.hu
eur:
376.36
usd:
319.15
bux:
127068.48
2026. február 25. szerda Géza
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által közreadott kép Rafael Grossiról, a NAÜ főigazgatójáról (j) a bécsi repülőtéren 2022. augusztus 29-én. Az ügynökség felügyelői a veszélyben lévő ukrajnai zaporizzsjai atomerőműhöz utaznak, amely Európa legnagyobb atomerőműve és ahol sem az orosz, sem az ukrán fél nem fogja vissza a harcokat. A május óta tartó tárgyalások után augusztusban sikerült végre megegyezni Putyinnal, hogy NAÜ felügyelőket küldhessen a létesítményhez.
Nyitókép: MTI/EPA/NAÜ/Dean Calma

Megérkezett Zaporizzsjába a NAÜ, és el se menne onnan

Missziójuk csütörtökön, némi késéssel érkezett meg a „szürke zónába”. A két működő reaktor egyikét időközben leállították.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrei közölték, hogy folytatni kívánják látogatásukat az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőműben, annak ellenére, hogy a két működő reaktor egyikét csütörtökön leállították az állítólagos orosz aknatűz miatt.

Az erőmű melletti várost, Enerhodart érte csütörtökön támadás – közölte a helyi polgármester. Egyes állítások szerint az orosz erők az ellenőrök előre egyeztetett útvonalát lőtték, Moszkva pedig azt állította, hogy meghiúsított egy ukrán kísérletet az erőmű elfoglalására, továbbá azt, hogy az ellenőröket egy ukrán ellenőrzőpontoknál tartották fel órákig, de végül tovább engedték őket.

A missziót Rafael Grossi, a NAÜ-főnöke vezeti, aki azt mondta: „a fokozott katonai tevékenység dacára nem állnak le”. Az Interfax-Ukrajna hírügynökség szerint a 14 ellenőrből álló csapatot a zaporizzsjai erőműtől közel 20 kilométerre fekvő Novoolekszandrivka ellenőrzőpontnál tartották fel.

A régió közigazgatási vezetője azt állította, hogy orosz tüzet nyitottak, a delegációt pedig a biztonsága érdekében tartották vissza. „Követeljük, hogy Oroszország hagyja abba a provokációkat, és biztosítson akadálytalan hozzáférést a NAÜ számára az ukrán nukleáris létesítményhez" – írta Olekszandr Sztaruh a Telegramon.

Az erőmű ukrán üzemeltetője, az Energoatom ugyancsak a Telegramon megerősítette, hogy aktiválta a vészhelyzeti procedúrát és leállította a létesítmény 5-ös számú reaktorát „megint csak az orosz erők aknavető tüze miatt”. Jelezték továbbá, hogy a szintén nem üzemelő 2-es számú reaktorban beindították a tartalék dízelgenerátorokat, miután az erőmű saját szükségleteit biztosító elektromos vezeték megsérült a lövések következtében. De a 6-os blokk továbbra is működik.

Dmitro Orlov, Enerhodar polgármestere képeket tett fel a sérült épületekről, amik fölött füst gomolyog, közölve, hogy az orosz csapatok hajnal óta lövik az erőművet – ami elméletileg az ő ellenőrzésük alatt áll.

Moszkva eközben azzal vádolta meg Kijevet, hogy „hét motorcsónakon érkező, 60 kommandóssal” próbálta szabotálni, vagy visszafoglalni az üzemet.

A védelmi minisztérium szerint az állítólagos hajnali támadást „az orosz gárda egységei” és katonák megakadályozták és „a diverzánscsoportot helikopterrel semmisítik meg”. Az enerhodari polgármester szerint viszont a helikopterek a várost lőtték.

Szerdán a NAÜ közölte, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülése érdekében állandó jelenlétet kíván létesíteni a frontvonalon fekvő erőműben. „Az én feladatom a nukleáris baleset megelőzése” – közölte Grossi jelezve: értik, hogy a szemben álló felek közötti egyfajta szürke zónába érkeznek, de megerősítette, folytatják a munkát.

Legfrissebb nagyinterjúnk a témában:

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Nem az, amire a legtöbben gondolnak: kiderült, mi teszi ki a magyarok környezeti lábnyomának 40 százalékát

Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző szerint Magyarország népegészségügyi mutatói riasztóan rosszak, és ebben meghatározó szerepe van az életmódnak, különösen a táplálkozásnak. Úgy látja, a problémát tovább mélyíti a szegénység: az alacsonyabb jövedelműek gyakrabban kényszerülnek rosszabb minőségű, "olcsó kalóriákat" kínáló élelmiszerekre. A szakértő hangsúlyozta, hogy tudományos konszenzus van arról, merre kellene átalakítani az élelmezési rendszert, mégis hiányzik a rendszerszintű megközelítés és a világos táplálkozáspolitika – minderről a Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában konferenciáján beszélt. A programban a fenntartható élelmiszeripar gyakorlati oldaláról is szó esett: az upcycling megoldásoktól a nagyvállalati regeneratív átálláson át a hulladék-visszagyűjtési és komposztálási rendszerekig több példa mutatta meg, hogyan lehetne a "hulladékból" erőforrás, a rendszerből pedig egyszerre egészségesebb és ellenállóbb.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×