eur:
412.08
usd:
394.17
bux:
79942.94
2024. november 25. hétfő Katalin
Nyitókép: Pexels.com

Rekordszámú panasz az ukrán nyelvtörvény megsértése miatt

Ukrajnában 2019-ben fogadták el „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” szóló törvényt, amit azóta csak röviden nyelvtörvényként emlegetnek. A jogszabály ellen a kárpátaljai magyar szervezetek is tiltakoztak, hiszen a törvény semlegesíti a kisebbségek korábban szerzett nyelvi jogait, és a magánbeszélgetések, illetve egyházi szertartásokon kívül mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Júliusban az ukrán nyelvtörvény újabb cikkelye lépett hatályba, amely az államnyelv internetes használatát és a termékekre telepített felhasználói felülettel rendelkező számítógépes programok nyelvi beállításait szabályozza. Vagyis minden egyes Ukrajnában bejegyzett vállalkozás, állami intézmény és kommunális szervezet hivatalos internetes honlapja, közösségi oldala, YouTube, Viber és Telegram csatornái, illetve egyéb alkalmazásai ukrán nyelvű változattal is kell, hogy rendelkezzenek.

Mostantól a nyelvi ombudsman bírságot is kiszabhat azokra, akik megsértik a nyelvtörvényt. A pénzbüntetés összege első alkalommal 3400-tól 8500 hrivnyáig, azaz 35 ezertől 92 ezer forintig terjedhet. Ismétlődő jogsértés esetén akár 130 ezer forintnak megfelelő hrivnya pénzbírságot is kiszabhatnak.

A törvény elsősorban az orosz nyelv ellen irányul.

Egyelőre mentesülnek alóla a krími tatárul, angolul, illetve az EU más hivatalos nyelvén, így a magyarul is megjelenő tartalmak.

A törvény nem zárja ki, hogy az internetes platformon más, akár kisebbségi nyelven is közzétegyenek információkat, csupán az adott intézmény internetes oldala legalább ugyanannyi információval kell, hogy rendelkezzen az államnyelven, mint amennyit idegen nyelven közzétettek.

Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerint a háborús körülmények között

a nyelvtörvény be nem tartása „az ellenség kezére játszik”.

Úgy tűnik, az ukrán állampolgárok komolyan veszik a rendeletet, ugyanis

a jogszabály életbe lépését követő első 10 napban rekordszámú panasz érkezett a nyelvtörvény megsértése miatt.

Július 16-a és 25-e között 502 bejelentést tettek.

Az elmúlt napokban a közösségi oldalakon is némiképp felélénkültek az államnyelv-védők: az egyik kárpátaljai felhasználó magyarul írt bejegyzése alatt például egy olyan ukrán hozzászólás jelent meg, ami arra szólította fel a hölgyet, hogy posztoljon ukránul, mert a méltatlankodó szerint, „az Ukrajnában élő emberek ukránul beszélnek”.

Az ukrajnában élő kisebbségeket, így a kárpátaljai magyarságot a nyelvtörvény mellett egy másik jogszabály-tervezet is korlátozná. Az ukrajnai nemzeti közösségekről készült rendelet ellen a minap a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is tiltakozott. A KMKSZ nyilatkozatot tett közzé, amelyben kiemelik, a törvénytervezet megvitatásából ezúttal is kihagyták a magyar érdekvédelmi szervezetek illetékeseit, és a rendelet újabb jogszűkítést irányozna elő.

A tervezet már nem is a nemzeti kisebbségek meghatározást, hanem a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint „a tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne Ukrajnában” – tudósította az InfoRádiót Simon Rita, a Kárpáti Igaz Szó munkatársa Ungvárról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a béregyezségről: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a béregyezségről: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

Így készül fel egy magyar mérnökiroda arra, ha a megbízója egy indiai vallást követő nagyvállalat

A CÉH zRt. már 35 éve az ország egyik vezető mérnökirodája. Az elmúlt években olyan projektek fűződnek a nevükhöz, mint a Mol Campus, a debreceni BMW gyár vagy a Bosch Campus komplex beruházása. A tervezés mellett projektmenedzsmenttel és hídtervezéssel foglalkoznak, számos ikonikus, az épített környezetet meghatározó épület vagy híd fűződik a nevükhöz. Az évek alatt azt is meg kellett tanulniuk, hogy hogyan lehet együttműködni egy olyan megbízóval, amelyik a vállalati működését az indiai vastu vallás elvei mentén határozza meg, de különleges kihívást jelentett három hazai kórházi projekt is, amellyel egyedülálló tapasztalatokat szereztek az egészségügyi szektorban. A Portfolio háromrészes videósorozatának első epizódjában Borbély Attila, a vállalat vezérigazgató-helyettese, tervezési igazgatója mutatja be a legnagyobb projekteket, a legérdekesebb megbízásokat és azt, hogy milyen irányba halad a globális mérnökszakma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×