Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Megsemmisült lakóház a Kijev közelében lévő Potasnyában 2022. május 31-én.
Nyitókép: MTI/AP/Natacha Pisarenko

Ukrajna mondja meg, hogyan épít újjá, a világ pedig fizessen – cseh vélemény

Csehország és Szlovákia is részt akar venni Ukrajna újjáépítésében.

„Fontos, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítésében cseh cégek és szervezetek is részt vehessenek” – mondta Petr Fiala cseh kormányfő. A miniszterelnök közölte, kormánya továbbra is hadifelszerelésekkel és az ukrán katonai technika javításával fogja segíteni Kijevet, az ukrajnai háború pedig az egyik kiemelt témája lesz a július elsején kezdődött soros cseh uniós elnökségnek is. Szlovák oldalról is elhangzott hasonló nyilatkozat. A szlovák külügyi államtitkár szerint minden válság egyúttal lehetőséget is jelent.

Csehország július 1-jével Franciaországtól vette át az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét. Petr Fiala kormányfő úgy értékelt, nehéz kihívás előtt áll Csehország, de meg kell birkózni a feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború mellett az energiaellátás kérdését tartja meghatározónak a következő fél évben.

„Az energia olyan terület, ahol az Európai Uniónak közösen és egyeztetve kellene eljárnia. Csak ebben az esetben van esélyünk a válságot megoldani” – szögezte le a cseh kormányfő, aki szerint az ukrajnai háború befejezése és a háború dúlta ország újjáépítése kulcs azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek ma Európát gyötrik.

Fiala hozzátette: a háború utáni újjáépítésre már a harcok befejezése előtt fel kell készülni. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna talpra állításához nem elég egyetlen ország, sem az egész Európai Unió, hanem abban a demokratikus világ összes kulcsszereplőjének részt kell vennie, például az Egyesült Államoknak, Kanadának és Ausztráliának is, illetve számítanak a nagy nemzetközi társaságokra és bankokra.

„Az újjáépítés prioritásait és a kulcsfontosságú feladatokat maguknak az ukránoknak kell meghatározniuk”

– jelentette ki a kormányfő.

Szlovák oldalról is elhangzott hasonló nyilatkozat. A külügy szerint Szlovákia kész részt venni Ukrajna újjáépítésében.

„Minden válság egyúttal lehetőséget is jelent. Szlovákia Ukrajna háború utáni újjáépítésébe való bekapcsolásában az lesz a kulcsfontosságú, hogy mennyire sikerül koordinálni a közszféra, a magánszféra és a civil szektor bevonását” – jelentette ki Ingrid Brocková, a külügyminisztérium államtitkára. Azt is hangsúlyozta, Ukrajnának a világos politikai támogatás és a humanitárius segítség mellett kézzelfogható segítségre van szüksége infrastruktúrája újjáépítésében és a reformok újraindításában.

Az államtitkár szavai szerint Szlovákia mindebben fontos szerepet kíván betölteni, mert Ukrajna gazdasági fellendítése a szlovák gazdaság további fejlődésének is lökést ad. Brocková egyúttal dicsérte a svájci Luganóban megrendezett ukrajnai újjáépítési konferencia időzítését. A konferencián lefektették az újjáépítés alapelveit, melyekhez Szlovákia is csatlakozott.

Pozsony Ukrajna újjáépítése mellett a hazai védelmi kiadások emelésére is nagyobb hangsúlyt kíván fektetni. Jaroslav Naď védelmi miniszter szerint még idén sor kerülhet a védelmi kiadások növelésére, és az összeg elérheti a GDP 2 százalékát. A jövő évi költségvetést már eleve úgy tervezik, hogy ez az összeg 2 százalék legyen. A miniszter rámutatott, hogy a NATO keleti határán levő többi tagállam már elérte ezt az összeget, és a haderőfejlesztésre fordított keret megemelését Szlovákia elvégzendő „házi feladatának” nevezte, cserébe a NATO-szövetségesek által biztosított sok milliárd eurós haditechnikai felszerelésért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×