Az invázió második hetén az ukránok egy része pincékben vagy más, biztonságosnak vélt helyeken meghúzódva várja, mi fog történni, miközben sokan kézifegyverrel próbálnak ellenállni a bevonult orosz katonáknak. Az ország hadserege azt állította, hogy a főváros visszavert egy újabb orosz támadást.

Oroszországban közben a kisszámú bátor tüntetőre letartóztatás, az állampolgárok többségére pedig pénzügyi csapás vár.

Az Ukrajna elleni orosz invázió összekovácsolta a nyugati államokat, és a példátlanul szigorú szankciók nyomán az orosz központi bank hétfőn drámaian megemelte az alapkamatot, próbálva stabilizálni a nyugati világtól egyre jobban elvágott pénzpiacát. Miközben a rubel árfolyama 29 százalékkal esett a dollárhoz képest,

az alapkamat 9,5 százalékról 20-ra kúszott fel a döntés nyomán.

A központi bank magyarázata: így akarja megvédeni a betétesek pénzét a rubel devalválódása közepette.

Hétfőn egy dollárért már 118 rubelt kellett adni, amiben az is közrejátszott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegető módon készenlétbe helyezte az ország nukleáris erőit.

Reggel még nem volt világos, hogy felújítják-e a kereskedést a moszkvai tőzsdén, ahol masszív veszteségeket szenvedtek el az orosz cégek.

Oroszországot más módon is próbálják kiszorítani a világ pénzügyi rendszeréből az Ukrajna megtámadása miatti büntetésként: Norvégia vasárnap közölte, hogy az olajgazdagságára épülő 1,3 ezer milliárd dolláros szuverén befektetési alapja befagyasztja az orosz eszközökbe való befektetéseket, sőt elkezdi felszámolni azokat.

A BP brit olajcég a nyugati világot elöntő erkölcsi felháborodás nyomán pedig kénytelen feladni 2013-ban vásárolt 20 százalékos részesedését a Rosznyefty orosz állami olajcégben.

Amerika és szövetségesei szombaton vették célkeresztbe az orosz központi bankot, megpróbálva megakadályozni, hogy hozzáférjen nemzetközi tartalékaihoz. Az orosz kormánymédia azt állította, hogy

a több mint 600 milliárd dolláros tartalékból körülbelül 400-at nem érnek el a nyugati szankciók.

Viszont az orosz központi bank a rubel védelme miatt kénytelen volt hozzányúlni a pénzhez és megkezdeni a külföldi valutatartalék egy részének eladását.

A szövetségesek emellett egyetértésre jutottak, hogy „egyes orosz bankokat” kizárnak a SWIFT nemzetközi fizetési üzenőrendszerből. Moszkva erre azt válaszolja, hogy már felkészült. „Oroszország képessége, hogy tranzakciókat folytasson bármely pénzintézménnyel a globális piacokon, erősen korlátozott lesz, mert a legtöbb nemzetközi bank SWIFT-et használ” – mondta az FT-nek a Deutsche Bank elemzője, George Saravelos.

Viszont azt is hozzátette: a piac tart az orosz energiaszállítás kockázataitól, ami lefelé húzza majd az eurót.