Mihail Hodorkovszkij egykori orosz energiacézár éveken át büntetőtelepen ült, mert szembe mert szállni Vlagyimir Putyin elnökkel. A hivatalos indok többszöri büntetésére pénzügyi csalás és pénzmosás volt.
Az átlátható és nyugati típusú vállalatirányításról hangoztatott elvei miatt Hodorkovszkij ügyét felkarolták Nyugaton, és az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy találta, hogy többször is megsértették az emberi jogait. Azt viszont elutasította, hogy politikai okokból léptek volna fel ellene. Az orosz állam azonban feldarabolta egykori olajcégét, a Jukoszt, majd egyes részei állami vállalatok, például az akkor még kicsi Rosznyefty kezébe kerültek.
A mostani bírósági döntés előzménye, hogy 2014-ben a hágai döntőbíróság több mint 50 milliárd dollár kártérítést ítélt meg a Jukosz részvényeseinek. Moszkva ezt megfellebbezte.
A holland legfelsőbb bíróság most úgy foglalt állást: az alacsonyabb szintű bíróság hibásan döntött, amikor nem vette figyelembe Moszkva érveit, hogy a részvényesek pénzügyi csalást követtek el a döntőbíráskodás idején. Azt viszont nem fogadta el, hogy Oroszországot nem kötelezte nemzetközi energetikai szerződés, amire az eredeti, 2014-es ítélet épült.
Az ügy ezzel nem zárult le, mert a helyben hagyott fellebbezést most az Amszterdami Fellebbviteli Bíróság véleményezi.
Mihail Hodorkovszkij egyike volt azoknak az oligarcháknak, akik a 90-es években aprópénzért vásároltak fel az egykori szovjet cégeket. 2003-ban, 15 milliárd dolláros vagyonával őt tartották Oroszország leggazdagabb emberének és ugyanebben az évben tartóztatták le pénzügyi csalás vádjával. 2005-ben ítélték el és büntetése letöltése során még egy büntetést kapott. Vlagyimir Putyin elnök 2013-ban kegyelemben részesítette, és azonnal külföldi emigrációba vonult, miközben vagyona pár száz millió dollárra apadt.
Az immár Londonban élő Hodorkovszkij 2014-ben indította újra a Nyílt Oroszország nevű szervezetet, amely olyan területeken sürget reformokat, mint a szabad választások, a jogállamiság és a médiafüggetlenség, amelyek miatt rendre bírálják a Putyin-kormányzatot.
Az orosz állam és az egykori Jukosz-részvényesek csatája még nem ért véget, de még ha végül nyernek is a részvényesek, évekbe telik, amíg megszerezhetik az 50 milliárd dollárt, amelyet valószínűleg Nyugaton fellelhető orosz állami vagyon lefoglalása nyomán kaphatnak meg. Első lépésben a részvényesek kapták meg az ikonikus Sztolicsnaja és Moszkovszkaja vodkamárkák hollandiai jogait.
Hollandia és Oroszország viszonya feszült és ez a feszültség gyakran holland bírósági pereken kerül felszínre – egyrészt a közel 300 ember halálát okozó repülőgép-tragédia miatt, melynek során a háború sújtotta Kelet-Ukrajna felett lelőtték a maláj légitársaság Hollandiából indult gépét, másrészt azért, mert egy holland bíróság nemrég Ukrajnának ítélte egy krími múzeum Hollandiában kiállított műkincs-gyűjteményét.