Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Mintát vesz a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet munkatársa a köznevelésben dolgozók koronavírus-tesztelésén az intézet fogászati ügyeletének épületében 2021. január 3-án.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Koronavírusos B-tervet követelnek a brit szakértők

Miközben Nagy-Britanniában emelkedik a Covid-fertőzések száma, tudományos szakértők korlátozásokat akarnak, a Pénzügyminisztérium kiszámolta, mibe kerülne az úgynevezett „B-terv”. Egész pontosan annyiba, mint a rendőrség teljes tavalyi költségvetése.

18 milliárd fontjába fájna a brit gazdaságnak, ha a növekvő Covid-esetszám miatt most ismét korlátozásokat vezetnének be a szigetországban.

A kormány tudományos tanácsadói már hetek óta sürgetik valamiféle B-terv életbe léptetését.

Ennek nyomán ismét az otthoni munkát ajánlanák, egyes zsúfolt helyeken kötelezővé tennék a maszkviselést és a biztonságos távolságtartást.

Mindez ismét drámaian korlátozná a britek hétköznapjait, mert manapság gyakorlatilag úgy élnek, mintha végetért volna a pandémia. A hétvégén csak elvétve lehetett látni maszkos embert a metrón (a fiatalok között tényleg ritkán) és az emberek összezsúfolódva ültek a mozikban, éttermekben és bárokban.

Nem viselnek maszkot a parlamentben ülő képviselők sem, amiért meg is kapták a magukét a médiában.

A napi új esetszám, amely elérte az 50 ezret, az utóbbi pár napban ugyan visszaesett, de a Coviddal kórházba kerülők száma egy hét alatt 20 százalékkal emelkedett. A pozitív Covid-teszt utáni 28 napon belül történt halálozások száma pedig közel 8 és fél százalékkal magasabb, mint az előző héten.

A brit pénzügyminisztérium az emiatti nyomás hatására készített belső elemzést a szigorítások gazdasági áráról. A bizalmas anyagot kiszivárogtatták, így derült ki a komoly potenciális veszteség lehetősége, az, hogy öt hónap alatt 18 millió fontot veszítene a brit gazdaság.

Kormányforrások azt mondták a brit lapoknak: nincs terítéken, hogy ennyi ideig maradjanak életben a korlátozások, ha egyáltalán bevezetik azokat. A megfogalmazás azonban szembemegy azokkal a korábbi, hivatalos nyilatkozatokkal, hogy nem lesz semmilyen korlátozás.

Boris Johnson kormánya egyelőre ellenáll a nyomásnak, hogy Angliában életbe léptesse a B-tervet, ami a maszkviselés mellett megnövelné a vakcinaútlevelek használatát is. (Szeptember végén ezt a korábbi tervet a kormány nem merte bevezetni.)

A Politico nevű portál úgy értesült, hogy a B-terv hatástanulmánya úgy készült, hogy a korlátozások jövő márciusig tarthatnak. Az anyag szerint a vakcinaigazolás ellenében történő belépés a tömegrendezvények esetében csak korlátozott mértékben javítana a helyzeten, mert a statisztika szerint a fertőzések nagy része nem ilyen eseményeken történik.

A Downing Street nem volt hajlandó kommentálni a szivárogtatást, egy szóvivő csak annyit mondott, hogy

„a B-terv nem tükrözi a jelenlegi gondolkodást”.

A szakértők szerint azért kell lépni, hogy tehermentesíteni lehessen az egészségügyet, és elkerülni, hogy fenntarthatatlan mértékűre nőjön a kórházba kerülők száma. Mivel Nagy-Britannia viszonylag magas, 68 százalékos átoltottsággal rendelkezik, a helyzet kérdéseket vet fel a védőoltásprogramról és a védekezésről.

„Ez egy megállíthatatlan vírus, mindenkinek orvosi maszkot kéne viselnie – az orrára húzva – zsúfolt térben – mondta Dr. David Nabarro, a WHO Covid-19 különmegbízottja.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×