Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
318.62
bux:
144061.13
2026. július 24. péntek Kincső, Kinga
nagyfeszültségű távvezetékek két tornyon
Nyitókép: Pixabay

Döntött a német kormány az energiaügyi fordulatról

A német kormány szerdán elfogadta azt a törvénytervezetet, amely új gáztüzelésű erőművek építésével és kapacitáspiac létrehozásával kívánja biztosítani az ország villamosenergia-ellátását a megújuló energiaforrások ingadozó termelése mellett.

A Friedrich Merz kancellár vezette kabinet által jóváhagyott jogszabálytervezet célja, hogy 2031-re elegendő, megbízható villamosenergia-termelő kapacitás álljon rendelkezésre Németországban. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWE) szerint a német és európai elemzések azt mutatják, hogy a következő évtized elejétől nőnek az ellátásbiztonsági kockázatok, különösen az alacsony szél- és napenergia-termeléssel járó időszakokban.

Katherina Reiche energiaügyi miniszter hangsúlyozta: „a megújuló energiáknak életbiztosításra van szükségük, ezt pedig a biztosított kapacitás jelenti”. Hozzátette: aki komolyan gondolja a megújulók bővítését és a szénkivezetést, annak új, rugalmas erőművi kapacitásokat kell létrehoznia.

A német villamosenergia-fogyasztásban a megújuló energiaforrások aránya az idei első negyedévben 53 százalék volt, ezt 2030-ra 80 százalékra kívánják emelni. A széntüzelésű erőművek kivezetését legkésőbb 2038-ig tervezik.

A törvénytervezet fokozatos pályázati rendszert vezet be új kapacitások létesítésére. Első körben 11 gigawattnyi új, szabályozható teljesítményre írnak ki tendert 15 éves rendelkezésre állási kötelezettséggel. Ebből 9 gigawatt úgynevezett hosszú távú kapacitás lesz, amely tartósan képes áramot termelni a „Dunkelflaute”, vagyis a kevés széllel és napsütéssel járó időszakok idején is. További 2 gigawatt új termelőkapacitásra külön pályázatot írnak ki.

A minisztérium tájékoztatása szerint 2027-ben és 2029-ben további, technológiasemleges pályázatok következnek, amelyeken már energiatárolók, rugalmas fogyasztók és meglévő létesítmények is részt vehetnek. A tervek szerint 2027-ben külön tendereket hirdetnek a hidrogénüzemre átállás támogatására is.

A mostani konstrukció része annak a hosszabb távú stratégiának, amely 2032-től teljes körű kapacitáspiacot vezetne be Németországban. Az új erőműveket úgy kell kialakítani, hogy 2045 után karbonsemlegesen, hidrogénnel is működtethetők legyenek.

A beruházások finanszírozására 2031-től új díjat vezetnek be a német villamosenergia-fogyasztók számára, ennek mértékét azonban egyelőre nem közölték.

A törvénytervezetet még a Bundestagnak is jóvá kell hagynia, emellett az Európai Bizottság állami támogatási szabályok szerinti engedélyére is szükség lesz.

Az intézkedést az energiaszektor üdvözölte. Kerstin Andreae, a német energia- és vízipari szövetség (BDEW) vezetője szerint az új, biztosított kapacitások nélkülözhetetlenek a villamosenergia-rendszer megbízhatóságának fenntartásához.

Környezetvédő szervezetek ugyanakkor bírálták a tervet. A Germanwatch szerint a jogszabály „szabad utat ad a gázerőműveknek”, miközben háttérbe szorítja a klímasemleges megoldásokat, például az akkumulátoros energiatárolást.

Címlapról ajánljuk

Deák András: ha le kell állítani az uniós olajszankciókat, az a rendszer összeomlását jelentheti

Az Európai Unió célja továbbra is az orosz olajtól való függetlenedés, a Hormuzi-szoros körüli feszültség azonban késleltetheti ezt a folyamatot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Deák András hozzátette: a teljes leválás Magyarország számára jogi kérdéseket is felvet. Ráadásul Oroszországnak annak ellenére sincsenek pénzügyi gondjai, hogy csökken az olajtermelése.
inforadio
ARÉNA
2026.07.24. péntek, 18:00
Szongoth Domán válogatott jégkorongozó
Kovács Attila a Magyar Jégkorong Szövetség sportigazgatója
Alaposan elromlott a hangulat, óvatosak a befektetők

Alaposan elromlott a hangulat, óvatosak a befektetők

Erős eladói nyomás alakult ki péntek reggel a tőzsdéken, miután a közel-keleti konfliktus eszkalációja 100 dollár fölé hajtotta a Brent árfolyamát, ismét felerősítve az inflációs és kamatemelési félelmeket. Ázsiában a technológiai részvények vezették az esést, a japán Nikkei közel 3, a dél-koreai Kospi pedig csaknem 4 százalékkal került lejjebb. A hangulatot Donald Trump új vámintézkedései is rontják, miközben a vállalati fronton az Intel vártnál jobb gyorsjelentése jelent némi pozitívumot. Makroadatok szempontjából a befektetők ma elsősorban az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexekre figyelnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×