Az NKA Universitas Pécs női kosárlabdacsapata 3–0-s összesítéssel nyerte meg a DVTK elleni bajnoki döntőt, és ezzel 12 év után lett ismét pécsi klub aranyérmes a női NB I-ben. Bár az egyesület sportszakmai igazgatója, Éles Péter a múlt héten az InfoRádióban úgy fogalmazott, szeretnék, ha a Pécs tartósan a magyar és az európai kosárlabda élvonalában maradna, jelen pillanatban kérdéses, hogy a klub elindulhat-e az Euroliga következő szezonjában.

Rátgéber László, a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatója Facebook-bejegyzésében azt írta, anyagi okok miatt bizonytalan a nemzetközi szereplés vállalása. „Sokakkal tárgyaltam, sokakkal leültem. Öt éven keresztül. Sok ígéretet is kaptam, de ezekből nem lett piaci alapú támogatás. Úgy látom, új kapukat kell nyitni, és kiáltunk a megmentőkért” – intézett felhívást a szponzoroknak a szakember. Rátgéber László figyelmeztetett, hogy a mostani anyagi kondíciókkal nem tudják vállalni az Euroliga-szereplést.

Posztját május 7-én tette közzé, és akkor tíz nap türelmi időt kért a pécsi játékosoktól, illetve a szakmai stábtól, hátha sikerül megteremteni a szükséges feltételeket, és akkor ehhez igazodva lehetne tervezni a továbbiakat az akadémia, illetve a felnőtt csapat menedzselésével kapcsolatban.

Szabados Gábor sportközgazdász az InfoRádióban elmondta: a múltból sok hasonló példát elő lehet venni, ami a kosárlabdát illeti. Jelezte, hogy ebben a sportágban a különböző európai kupákban különféle gazdasági kritériumokat kell teljesíteni, és előfordult már néhányszor, hogy a magyar csapatok akár a női, akár a férfi mezőnyben végül nem abban a nemzetközi kupasorozatban indultak el, amire egyébként jogosultak lettek volna a sportszakmai eredményeik alapján. Ilyenkor általában azt történt, hogy az érintett magyar klubok egy alacsonyabban rangsorolt sorozatba adták be a nevezésüket.

Szabados Gábor szerint minél kisebb egy adott sportág gazdasági háttere, gazdasági ereje és a Magyarországon belül értelmezhető gazdasági piaca, annál gyakrabban kényszerülhetnek olyan döntést hozni a klubvezetők, hogy

nem éri meg a legrangosabb európai kupákban indulni, mert a szereplésnek komoly költségei, anyagi kockázatai vannak.

Hozzátette: a mostani helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy az elmúlt napokban, hetekben a kormányváltás miatt számos kulcsszereplő elbizonytalanodott a hazai sportéletben, mert sok kérdés felmerül az egyes sportágak, sportszervezetek jövőbeli finanszírozásával kapcsolatban. A legtöbb vezetőt természetesen az foglalkoztatja leginkább, hogy milyen mértékű állami forrásokra számíthatnak, és ennek fényében hogyan tudnak majd költségvetést tervezni, esetleg eddig nem használt piaci forrásokat bevonni. Ha pedig utóbbi nem sikerül, akkor nyilván csökkenteni kell a költségvetést, de nem mindegy, milyen mértékben.

A sportközgazdász méltatta Rátgéber László elszántságát és képességeit, de éppen őt idézve úgy fogalmazott: úgy tűnik, a szakember ennyit tudott tenni, mindent megpróbált az ügy előrehaladása érdekében, de a saját erejéből ennyire futotta. Szabados Gábor szerint

ha egy olyan neves és elismert szakembernek, mint amilyen Rátgéber László, nem sikerült támogatókat, szponzorokat találnia, akkor „innentől kezdve elfogadhatjuk, hogy valóban nagyon közel van a lehetetlenhez” ez a kísérlet.

Szabados Gábor szerint a mostani pécsi helyzet elég jól szemlélteti a magyar sport jelenlegi piaci lehetőségeit. Ennél az esetnél is kiderült, hogy piaci alapon mennyire nehéz szponzorokat bevonni a magyar sportba. Azt gondolja, ennek az a fő oka, hogy nincs akkora fogyasztói és médiafigyelem a magyar sport környékén, mint amekkorát egy komoly piaci szereplő vagy szponzor igényelne. Mint mondta, a többség sportszerető társadalomnak tartja a magyart, ami „egy-egy nagy világesemény kapcsán valóban nagyon jól látszik is”, a mindennapokban azonban nem foglalkozunk olyan sokat a sporttal, és nem is költünk sokat erre az ágazatra.

A sportközgazdász úgy véli, ezt hűen visszatükrözi a magyarországi sportesemények látogatottsága. Bár a futball a legnépszerűbb sport idehaza is, az élvonalbeli bajnoki meccsek átlagnézőszáma jelentősen elmarad több külföldi bajnokságétól is, még akkor is, ha az elmúlt években kisebb növekedés volt tapasztalható Magyarországon.

Más sporteseményeken – akár csapatsportágakban, akár egyéni sportágakban – viszont még ennél is kisebb nézőszámok vannak itthon, ami szintén azt jelzi, hogy

nagyon szűk a magyar sport piaci mozgástere, ami alól Szabados Gábor szerint a kosárlabda, és különösen a női kosárlabda sem kivétel.

„Azt gondolná az ember, hogy egy olyan méretű magyarországi város, mint amilyen a mintegy 140 ezres lélekszámú Pécs, képes lehetne arra, hogy eltartson egy klubot. Főleg úgy, hogy ismert, mennyire komoly hagyományai vannak Pécsen a női kosárlabdának. Csakhogy ez az eset is megmutatta a magyar sport teljes piaci gyengeségét” – fogalmazott a sportközgazdász.

A cikk alapjául szolgáló interjút Farkas Dávid készítette.

(A nyitóképen: a győztes Pécs csapata ünnepel a női kosárlabda NB I döntőjében játszott NKA Universitas Pécs–DVTK HUNTHERM harmadik mérkőzés után a pécsi Lauber Dezsõ Városi Sportcsarnokban, 2026. május 5-én.)