Infostart.hu
eur:
360.48
usd:
310.12
bux:
132319.42
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia
Igor Matovic szlovák miniszterelnök az Európai Unió kétnapos brüszeli csúcstalálkozójának első napi ülésére érkezik 2020. július 17-én. A tagállamok vezetői a koronavírus-járvány miatt utoljára februárban találkoztak személyesen.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

A szlovák kormányfő elismerte, elvesztette a harcot

Szlovákiában péntektől bezárják az éttermek teraszait, december 14-től szigorítják a hotelek és síközpontok üzemeltetésének feltételeit, december 21-től pedig bezárják a boltokat – az élelmiszerboltok, drogériák és gyógyszertárak kivételével. A határokon nem terveznek újabb szigorításokat.

Az új intézkedések alapján december 11-től a vendéglátóipari egységek teraszai már nem működhetnek, az ételt csak elvitelre adhatják ki. Jövő hét hétfőtől szigorodnak a hotelek, sífelvonók és kabinos felvonók üzemeltetésének feltételei: kizárólag olyan vendégeket fogadhatnak, akik 72 óránál nem régebbi negatív antigén vagy PCR-tesztet tudnak felmutatni.

December 21-től pedig életbe lép a lockdown, azaz az ország bizonyos mértékű leállítása, amely legalább három hétig fog tartani:

országszerte megkezdődik az iskolai szünet, és bezár a legtöbb üzlet. Csak azok tarthatnak nyitva, amelyek működése elengedhetetlen az alapvető szükségletek ellátásához.

A tisztifőorvos az éttermekkel kapcsolatos korlátozásokról azt mondta, hogy az intézkedéseket azért vezetik be, mert nagy kockázatot jelentenek a járvány terjedése szempontjából. „Az eddig elfogadott intézkedéseket nem tartották be” – figyelmeztetett Ján Mikas. Hangsúlyozta: így erre azok is ráfizetnek, akik az intézkedéseket betartották. A tisztifőorvos megerősítette, a templomok, a mozik és az edzőtermek a korábban meghatározott feltételek mellett továbbra is működhetnek. Ez azt jelenti, hogy a befogadóképességük ötven százalékáig fogadhatják az embereket. Arra is felszólította a lakosságot, hogy ne látogassanak el a karácsonyi vásárra, mert ez kockázatot jelent a koronavírus terjedése szempontjából.

December 28-tól kötelező lesz az alkalmazottak rendszeres tesztelése az 500 alkalmazottnál nagyobb létszámú vállalatoknál.

Erről Marek Krajčí egészségügyi miniszter tájékoztatott. A tárcavezető közölte, hogy később ez aszerint lesz kötelező, hogy az adott régió milyen zónában helyezkedik majd el.

A határokon nem terveznek újabb szigorításokat. Igor Matovič kormányfő szerint ennek az az oka, hogy miután Szlovákiában nem jött össze az újabb országos tesztelés, romlott a járványhelyzet, így nem látná értelmét a határszigorításnak. „Romlik nálunk a helyzet, más országokban viszont javul, így nem látok okot arra, hogy védekezzünk és korlátozzuk például a Csehországból érkezők mozgását“ – mondta. Matovič úgy véli, ha Szlovákia ezen az úton halad tovább, Csehország néhány hét alatt felülmúlhatja, és kedvezőbb járványügyi adatokat produkálhat. A miniszterelnök megerősítette, hogy a húsvéti intézkedésekkel ellentétben ezúttal nem lesznek lezárva a járáshatárok, de bíznak az emberek felelősségtudatában.

A szlovák kormányfő elismerte, hogy elvesztette a harcot, ugyanis nem sikerült megvalósítani az országos tesztelés újabb fordulóit a karácsony előtti időszakban, ezért van szükség a lockdownra. Ezzel kapcsolatban Zuzana Čaputová államfőt bírálta azért, amiért a kötelező tesztelés helyett az önkéntes alapú tesztelést szorgalmazta.

A köztársasági elnök szerint Matovič csak másra akarja hárítani a felelősséget,

amelyet neki kellene vállalnia a döntéseiért. Čaputová megjegyezte, nem folytatott semmiféle harcot a kormányfővel, és sosem nyilatkozott a tesztelés ellen, csupán arra apellált, hogy ne fenyegessék szankciókkal azokat, akik nem vesznek részt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét. Ezek az alapítványok összességében több ezer milliárd forintos vagyont kaptak az államtól az előző kormányzat idején.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, ahol feladata az állomány véleményének becsatornázása lesz. A politikai erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek: a 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó szavazók körében, miközben a Fideszé 23 százalékra csökkent. Török Gábor politológus szerint a Tisza lendülete addig tarthat ki, amíg nem jelenik meg egy valódi, fajsúlyos kihívó a politikai palettán, a 2026-os választások egyik legfontosabb kérdése pedig éppen az lesz, feltűnik-e egy ilyen szereplő és honnan érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×