Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Személygépkocsi visszafordul Magyarország felé a Somoskőújfalui és Sátorosbánya közötti határátkelőhelyen 2020. március 13-án. A koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében a szlovák kormány reggel 7 órától a közúti határátkelőin - a lengyel határszakaszt kivéve - visszaállítja a határellenőrzést. Csak azokat engedik be Szlovákiába, akik szlovák állampolgárok, és akiknek az országban tartózkodási engedélyük van. Minden külföldről érkezőnek 14 napos karanténba kell vonulnia.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Felbőszítették az ingázó szlovákokat

Kirekesztőnek tartják a havi egy kötelező koronavírus-teszt bevezetését. Az Ausztriából Szlovákiába ingázók nyílt levelet fogalmaztak meg, és petíciót indítottak az intézkedés ellen, mert a Közegészségügyi Hivatal és a központi válságstáb döntése alapján május 1-jétől az ingázóknak havonta teszteltetniük kell magukat.

Májustól szigorításokat vezetnek be a szlovák határt átlépők számára, a szigorítások leginkább a határmenti régiókban élő, munkába ingázó személyeket érintik, akikre jelenleg nem vonatkozik az országba való visszatérés után kötelező 14 napos karantén. A központi válságstáb döntése alapján nekik a jövő hónaptól minden egyes belépésnél

a munkáltatói igazolás mellett fel kell mutatniuk egy negatív vírusteszt-eredményről szóló, 30 napnál nem régebbi igazolást. Ellenkező esetben nem léphetnek be az ország területére.

Szlovákiában csak a Csehországgal közös határvidéken, a Dél-Morva, Zlíni, Morva-Sziléziai és Olmützi kerületekben, egészségügyi alkalmazottként dolgozók kaptak kivételt, de kizárólag a karanténra. A negatív tesztről szóló igazolást nekik is ugyanúgy fel kell majd mutatniuk a határon. A Magyarországgal közös határvonal Csallóköz menti szakaszán naponta mintegy 6 ezer ember ingázik át Szlovákiába, és ők csak azok a szlovákiai polgárok, akik életvitel szerűen élnek Magyarországon. Ennek kiváló példája a Pozsonytól pár kilométernyire fekvő magyarországi Rajka, ahol több száz szlovák vett házat vagy lakást az elmúlt években, s közülük szinte mindnek a szlovák fővárosban van a munkahelye.

A Szlovákiából Ausztriába ingázók száma meghaladja a 10 ezret. Egyes becslések szerint

az intézkedés összesen mintegy 30 ezer embert érint.

Az Ausztriába ingázó polgárok Ján Mikas tisztifőorvosnak címzett nyílt levelükben arra hivatkoznak, hogy legtöbbjüknek nagyon aktív kapcsolatuk van a szomszédos országgal, és nap mint nap munkavégzés céljából kénytelenek átlépni a határt. „Ezért érthetetlen számunkra, miért sorol bennünket a szlovák kormány a kockázatos lakosokhoz, hiszen más szlovák állampolgárok is utaznak munkába, mégsem kell negatív teszteredményt felmutatniuk” – áll a panaszlevelükben.

A szlovák sajtó különféle elméleteket közölt arra vonatkozóan, hogy kinek az érdekét szolgálja az intézkedés. Egyesek szerint a magánlaboratóriumok 30 ezer ingázó esetében 1 millió eurós pluszbevétellel számolhatnak, miközben

egy kétgyermekes család esetében ez 280 eurós havi pluszköltséget jelent.

Mások úgy vélik, Közép-Kelet-Európában a következő hetekben várják a tömeges fertőzések számának felfutását, így a szigorítások is ezzel lehetnek összefüggésben.

A határ mentén élő ingázók felháborodása Igor Matovič kormányfőhöz is eljutott. A miniszterelnök felhívta az ingázók figyelmét, hogy még néhány napot várjanak a tesztelésekkel. „Ha a többi országgal összehasonlítva megegyezik majd a fertőzés mértéke, akkor az intézkedés értelmetlenné válik” – nyugtatta meg az érintetteket a szlovák kormányfő.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×