Az 1920-as évek óta első ízben tartanak majd decemberben parlamenti választásokat Nagy-Britanniában, ha a brit LordoK Háza is rábólint az alsóházon már kedd este átment javaslatra.

A képviselők 438 igen és 20 nem szavazat mellett hagyták jóvá azt a törvényt, ami december 12-t jelölte meg a választások napjának. A lépés egyfajta ügyrendi trükk volt, mert hétfőn elbukott Boris Johnson ugyanerről szóló határozati javaslata.

A konzervatív miniszterelnök

azt reméli, hogy megnyeri a választást és pártja megerősödve tér vissza a kormányba,

így fel tudja oldani a brexit körüli patthelyzetet. Egy tory többséggel a háta mögött Johnson már el tudja majd fogadtatni a Brüsszellel nagy nehezen kialkudott kilépési egyezményét.

Johnson még olyan nagylelkűnek szánt gesztust is tett, hogy visszaengedett a pártba és a jelöltek közé 10 képviselőt abból a 21-ből, akik a kormány ellen szavaztak egy brexittel kapcsolatos voksoláson.

Míg a Theresa Mayt egy konzervatív pártszavazáson leváltó Johnson azt reméli, hogy nemsokára a nép által megválasztott miniszerelnökként folytathatja, ellenzéke arról álmodozik, hogy sikerül megbuktatni.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezére úgy fogalmazott:

„egy emberöltő során egyszer felcsillanó, különleges esélyt kaptak az ország átalakítására és az embereket visszatartó érdekek elleni fellépésre.”

Ezért egy olyan radikális tervet ígért be, ami soha nem látott, valódi változást hoz majd.

Corbyn a brit baloldal nagy részével szemben nem bánja a brexitet, vele szemben számos párttársa azt mondja, hogy inkább egy második népszavazásra lenne szükség a kérdés egyszer s mindenkori eldöntésére. Több, mint 100 Labour-képviselő tartózkodott a keddi szavazáson, 11 pedig az előrehozott választások ellen voksolt.

A szintén ellenzéki Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt is egyértelműen azért akarnak választásokat, hogy megállíthassák a brexitet.

Johnsonnak nem kért támogatást ajánlott fel Nigel Farage, a keménybrexit-kampány ikonikus alakja.

A Brit Függetlenségi Párt korábbi és a Brexit Párt jelenlegi vezére arra utalt, hogy emberei visszaléphetnek a konzervatívok javára néhány körzetben. Johnson korábban azt ígérte, hogy nem paktál le Farage pártjával.

Ha a decemberi választásokról szóló, rendhagyó törvény átmegy a Lordok Házán is, akkor november 6-án feloszlatják a brit parlamentet és a december 12-i választás eredményétől függően ismét többesélyessé válik a brexit.

Annak függvényében, hogy ki nyer, a szigetország a menetrendnek megfelelően, január 31-én kilép az EU-ból, vagy megpróbálja újratárgyalni a kilépési paktumot. Emellett fennáll egy második népszavazás esélye, és az is, hogy leállítják a brexitet, ezáltal a britek uniós tagok maradnak.