„Feloldjuk a szankciókat, hacsak nem történik olyan, ami nem tetszik nekünk” – így jelentette be Donald Trump, hogy felfüggeszti a törökök szíriai bevonulása után a a NATO-szövetséges ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.

Az amerikai elnök a Fehér Házból sugárzott rendkívüli üzenetében beszélt erről, és fenntartással kommentálta Ankara bejelentését, hogy állandó lesz a tűzszünet.

Washington néhány hete leállította a tárgyalásokat a Törökországgal folyó, potenciálisan 100 milliárd dollár értékű kereskedelmi megállapodásról. Emellett 50 százalékosra emelt a török acélra kivetett védővámot és korlátozásokat vetett ki a török védelmi és energiaminisztériumra és három magas rangú illetékesre.

Az elnököt sorozatos bírálatok érték – saját pártjából is – amiért kivonta a térségből a kis létszámú, de az ottani kurd erőknek addig védőernyőt biztosító amerikai csapatokat. A kivonással párhuzamosan Törökország megindította észak-szíriai offenzíváját, hogy visszaszorítsa határaitól az általa terroristáknak tartott kurd erőket, akik korábban Washingtonnal szövetségben segítettek az Iszlám Állam elleni harcban.

Törökország a múlt héten ötnapos tűzszünetet hirdetett, hogy elvonulhassanak a kurd YPG milícia harcosai. Ezt követően Erdogan török és Putyin orosz elnök alkut kötöttek, amelynek értelmében az oroszok és a szíriai kormányerők ugymond „elősegítik” a kurdok távozását.

A Tal Abjad és Rász el-Ain városok közötti 32 kilométer széles és 120 kilométer hosszú határsáv ellenőrzését a törökök veszik át. Ankara ezt az egész északi zóna 444 kilométer hosszú szakaszára akarja kibővíteni. Az amerikaiak és az YPG azonban ebbe nem ment bele és ezt az állapotot konzerválta Putyin és Erdogan Szocsiban kötött alkuja.

Oroszország ezután szerdán gyors távozásra szólította fel a kurd erőket, mert különben „összezúzza őket a török hadsereg”.

A Basár al-Aszad szíriai elnökkel szövetséges Moszkva emellett hozzátette: „az amerikaiak elárulták és magukra hagyták szíriai harcosokat”. Trump ugyanakkor közölte, hogy nem vonja ki az összes amerikai katonát, azok továbbra is biztosítják az olajmezők védelmét. Ha pedig Törökország nem tartja be vállalását a helyi etnikai és vallási kisebbségek védelméről, akkor újra szankciókat vezet be ellene – figyelmeztetett.

Az amerikai elnök eredetileg a rivális demokraták és saját pártja egy része nyomására lépett fel Törökországgal szemben. Sokak szerint az amerikai csapatkivonással azt üzente a jövőbeli partnereknek, hogy

az Egyesült Államok nem megbízható szövetséges, miközben pozícióba hozta a térségben Putyin orosz elnököt.

A török offenzíva halálos áldozatai mellett, az bevonulás miatti félelmében több, mint 170 ezer ember menekült el és kiszabadult az Iszlám Állam többszáz harcosa, akiket eddig a kurdok tartottak fogságban.

Trump szerint azonban a számuk elenyésző és nagy részüket ismét elfogták. Emellett azt mondta:

„Kiszállunk. Harcoljon más ezért a véráztatta homokért”.

Az amerikai katonák egy része azonban Irak felé vonult el, ami kiváltotta az iraki kormány nemtetszését.