Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 14. vasárnap Szilárda
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (az asztalnál b-j) a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Egy kellemetlen megjegyzés felhő volt a prágai V4-csúcs napos egén

Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal való bővítését sürgetik a Visegrádi Négyek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett a lengyel, a szlovák és a cseh kormányfő is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját, amelyet a kontinens biztonsága szempontjából is fontosnak tartanak.

A prágai várban találkoztak csütörtökön a Visegrádi Négyek kormányfői, akikhez ezúttal csatlakoztak a nyugat-balkáni országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői is. A találkozó központi témája az Európai Bizottság új összetétele, az unió pénzügyi stabilitása és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések mellett az unió bővítése volt.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint a kibővített találkozó

egyértelmű jelzést küldött Európának arról, hogy a V4-ek az unió mihamarabbi bővítését támogatják.

„Meg kell győznünk az Európai Unió többi tagját is arról, hogy a bővítés nem jelent majd problémát az unió számára, mint ahogy azt néhány régi tagállam vezetője hangoztatja, akik nincsenek a bővítés mellett. Épp ellenkezőleg, a Nyugat-Balkán integrációja

gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai befektetés az unió számára”

– fogalmazott a találkozót követő sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő, aki elmondta azt is, örül annak, hogy Trócsányi László személyében Magyarország adja az bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős új uniós biztost.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyancsak lehetőségként tekint a nyugat-balkáni államokkal való bővítésre. Ezzel kapcsolatban pedig utalt a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekben rejlő potenciálra.

„Amennyiben a Balkánnak nem adunk lehetőséget a csatlakozásra, akkor olyan országok is elkezdenek majd érdeklődni iránta, mint Kína vagy Oroszország. Ezért Lengyelországnak is érdeke, hogy a nyugat-balkáni államok belépjenek az unióba, ahová természetesen tartoznak” – fejtette ki Morawiecki. Kitért az uniós tisztújításra is, úgy értékelve, hogy

a V4 kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság összeállításában.

Ezzel arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök a lengyel Janusz Wojciechowskit jelölte a mezőgazdasági biztosnak.

A lengyel biztos jelölését Peter Pellegrini is nagyra értékelte. „A mezőgazdaság a V4-es országok számára, de Szlovákia számára különösképpen kulcsfontosságú terület, amelynek kiemelt jelentősége van a következő uniós költségvetés megalkotásában, s ebben számítunk a lengyel biztossal való jó együttműködésre is“ – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök, a találkozó házigazdájaként elmondta: meg kell tartani a reformok ütemét a Nyugat-Balkánon. A régió biztonsága pedig Európa számára is biztonságot jelent, mivel

a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.

Koszovó cseh belpolitikai vitatéma

A prágai csúcsra meghívott Koszovó egy nappal a találkozó előtt visszavonta részvételét. Ezzel a lépéssel az ország küldöttsége Miloš Zeman cseh államfő szerdai kijelentésére reagált, aki Aleksandar Vučič szerb elnökkel Belgrádban a független Koszovó elismerésének visszavonásáról tárgyalt. Zeman szerint egy háborús bűnösök által vezetett államnak nincs helye a demokratikus országok között. Andrej Babišt természetesen erről is kérdezték, s ő erre a következőket felelte: „A Cseh Köztársaság külpolitikai irányultságában a kormánynak van döntő szava. Biztos megvitatjuk még az elhangzottakat, de nem látom indokoltnak, hogy a kormány változtasson az eddig képviselt álláspontján.“

A V4-ek kormányfői legközelebb novemberben találkoznak egymással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter a Várban: a hatalom egy szörny

„Lehet, hogy Tuzson Bence igazságügyi miniszter ráér, lehet, hogy Sulyok Tamás államfő ráér, lehet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ráér, de ezeknek a gyerekeknek nincs több idejük, nem akarnak még több karácsonyt félelemben élni! Ezeket a gyerekeket most is bántják, most vannak veszélyben!” – fogalmazott a Tisza Párt támogatóinak sokasága a Sándor-palota előtt Magyar Péter.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Új amerikai időszámítást hirdetett Donald Trump – Feje tetejére állt az eddigi világrend, de mi jön ezután?

Múlt csütörtökön a második Trump-adminisztráció nyilvánosságra hozta a várva-várt nemzetbiztonsági stratégiáját. A hivatalos dokumentumot, mely számottevően eltér még az első Trump-elnökség alatti elődjétől is, leginkább Európában fogadták megrökönyödéssel: egymás után jelentek meg a "nyugati szövetség felbomlását", illetve a "NATO elpusztítását" jövendölő elemzések. A nemzetbiztonsági stratégia kétség kívül pellengérre állítja az öreg kontinenst, miközben más államok, mint például Kína, Oroszország és a közel-keleti olajmonarchiák bőven válogathatnak a szívüket melengető részletekből. Megnéztük, hogy a korábbiakhoz képest hogyan határozza meg saját nemzetközi szerepvállalását a Fehér Ház, ez milyen következményekkel járhat, és mennyire alkot koherens egészet az új amerikai világkép. Nem kellett sokáig keresni az első logikai bukfencet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×