Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.51
bux:
0
2026. június 12. péntek Villő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Andrej Babis cseh, Orbán Viktor magyar, Peter Pellegrini szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (az asztalnál b-j) a V4-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt tartott V4-es egyeztetésen Prágában 2019. szeptember 12-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Egy kellemetlen megjegyzés felhő volt a prágai V4-csúcs napos egén

Az Európai Unió nyugat-balkáni országokkal való bővítését sürgetik a Visegrádi Négyek. Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett a lengyel, a szlovák és a cseh kormányfő is támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós integrációját, amelyet a kontinens biztonsága szempontjából is fontosnak tartanak.

A prágai várban találkoztak csütörtökön a Visegrádi Négyek kormányfői, akikhez ezúttal csatlakoztak a nyugat-balkáni országok – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia – vezetői is. A találkozó központi témája az Európai Bizottság új összetétele, az unió pénzügyi stabilitása és a klímaváltozással kapcsolatos kérdések mellett az unió bővítése volt.

Peter Pellegrini szlovák miniszterelnök szerint a kibővített találkozó

egyértelmű jelzést küldött Európának arról, hogy a V4-ek az unió mihamarabbi bővítését támogatják.

„Meg kell győznünk az Európai Unió többi tagját is arról, hogy a bővítés nem jelent majd problémát az unió számára, mint ahogy azt néhány régi tagállam vezetője hangoztatja, akik nincsenek a bővítés mellett. Épp ellenkezőleg, a Nyugat-Balkán integrációja

gazdasági és biztonsági szempontból is stratégiai befektetés az unió számára”

– fogalmazott a találkozót követő sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő, aki elmondta azt is, örül annak, hogy Trócsányi László személyében Magyarország adja az bővítés- és szomszédságpolitikáért felelős új uniós biztost.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök ugyancsak lehetőségként tekint a nyugat-balkáni államokkal való bővítésre. Ezzel kapcsolatban pedig utalt a Közép- és Kelet-Európában létesülő észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztésekben rejlő potenciálra.

„Amennyiben a Balkánnak nem adunk lehetőséget a csatlakozásra, akkor olyan országok is elkezdenek majd érdeklődni iránta, mint Kína vagy Oroszország. Ezért Lengyelországnak is érdeke, hogy a nyugat-balkáni államok belépjenek az unióba, ahová természetesen tartoznak” – fejtette ki Morawiecki. Kitért az uniós tisztújításra is, úgy értékelve, hogy

a V4 kulcsszerepet játszik az Európai Bizottság összeállításában.

Ezzel arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök a lengyel Janusz Wojciechowskit jelölte a mezőgazdasági biztosnak.

A lengyel biztos jelölését Peter Pellegrini is nagyra értékelte. „A mezőgazdaság a V4-es országok számára, de Szlovákia számára különösképpen kulcsfontosságú terület, amelynek kiemelt jelentősége van a következő uniós költségvetés megalkotásában, s ebben számítunk a lengyel biztossal való jó együttműködésre is“ – hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

Andrej Babiš cseh miniszterelnök, a találkozó házigazdájaként elmondta: meg kell tartani a reformok ütemét a Nyugat-Balkánon. A régió biztonsága pedig Európa számára is biztonságot jelent, mivel

a Nyugat-Balkán országai kulcsfontosságú partnerek a migráció kezelésében is.

Koszovó cseh belpolitikai vitatéma

A prágai csúcsra meghívott Koszovó egy nappal a találkozó előtt visszavonta részvételét. Ezzel a lépéssel az ország küldöttsége Miloš Zeman cseh államfő szerdai kijelentésére reagált, aki Aleksandar Vučič szerb elnökkel Belgrádban a független Koszovó elismerésének visszavonásáról tárgyalt. Zeman szerint egy háborús bűnösök által vezetett államnak nincs helye a demokratikus országok között. Andrej Babišt természetesen erről is kérdezték, s ő erre a következőket felelte: „A Cseh Köztársaság külpolitikai irányultságában a kormánynak van döntő szava. Biztos megvitatjuk még az elhangzottakat, de nem látom indokoltnak, hogy a kormány változtasson az eddig képviselt álláspontján.“

A V4-ek kormányfői legközelebb novemberben találkoznak egymással.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Vörös zászlót lengetnek a fukar tagállamok az EU-pénzek miatt, 20 százalékkal vágnák vissza a kiutalásokat

Vörös zászlót lengetnek a fukar tagállamok az EU-pénzek miatt, 20 százalékkal vágnák vissza a kiutalásokat

A gazdagabb uniós tagállamok – élükön Németországgal és Hollandiával – élesen bírálják a ciprusi soros elnökség javaslatát, amely mindössze kétszázalékos csökkentést irányoz elő az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti többéves költségvetésében. A takarékos tagállamok ennél jóval nagyobb lefaragást követelnek a közel kétezermilliárd eurós büdzséből – írta meg a Politico.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×