eur:
408.07
usd:
375.09
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai a Venezuelát sújtó humanitárius válságról tartott tanácskozáson a világszervezet New York-i székházában 2019. április 10-én. Nicolás Maduro venezuelai elnök ezen a napon bejelentette, hogy kész fogadni a Venezuelának szánt nemzetközi humanitárius segélyeket, miután Peter Maurerrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) elnökével találkozott Caracasban.
Nyitókép: MTI/EPA/Peter Foley

Már az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt az ukrán nyelvtörvény

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé került a Magyarország és Oroszország által támadott és Románia által is problémásnak tartott új ukrán nyelvtörvény. Miközben az ukrán és orosz képviselők hevesen vitáztak, az ENSZ főtitkárhelyettese a kisebbségi jogokat elismerő törvényt sürgetett.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában folytatódott a vita arról, hogy valóban az ukrán egységet erősíti, vagy a kisebbségek jogait és érdekeit sérti az új ukrán nyelvtörvény. Keményen egymásnak mentek az ukrán és orosz képviselők.

A nyugati média - például az ügyről tudósító Washington Post - szimplán a két ország és nyelvi közösség vitájának állítja be a törvényerőre emelkedett nyelvtörvényt, amely erősen korlátozza a kisebbségek - így a magyarok - számára is az anyanyelven történő oktatást, és kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a hivatalos ügyintézésben és a médiában.

Ukrajna lakosságának jelentős része kétajkú, de a délkeleti régiókban erősebb az orosz nyelv. Korábban például bevett gyakorlat volt, hogy a sportközvetítések alkalmával egy ukrán és egy orosz anyanyelvű kommentátor beszélgetett egymással. Maga Zelenszkij új ukrán elnök is oroszajkú közegből, a korábban Krivoj Rognak, manapság ukránosan Krivij Rignek nevezett városból származik. Oroszos akcentusa miatt pedig gúnyolta korábbi riválisa, Porosenko volt elnök.

A központi kijevi kormány elleni lázadás egyik előidézője az a félelem volt, hogy a valójában multikulturális országban az oroszajkú lakosságot hátrányok érhetik nyelvhasználata miatt, és még a nevek ukránosítására is kényszeríthetik.

Azt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendre tűzte a törvényt, amely miatt például Magyarország a NATO-n belül is blokkolt Ukrajnával folytatott magas szintű tárgyalásokat, az oroszok érték el. Az ukránok viszont jelenleg nem tagjai a tanácsnak és nyugati támogatással vettek részt a vitában.

„Az elfogult ukrán hatóságok el akarják törölni az orosz nyelvet. A nemzeti-kulturális identitás védelme nem folyhat az oroszajkúak ellenében” - fogalmazta meg a vádat az orosz ENSZ-nagykövet.

Ukrán kollégája erre azzal válaszolt, hogy a nyelvtörvény „belügy, nem indokolt a Biztonsági Tanács elé vinni”, és Oroszország ne avatkozzon be.

„Egy olyan ország, amely évszázadokon át elnyomta az ukrán nyelvet és erőszakkal az oroszt vezette be a közélet minden szférájában, nem mondhatja meg, hogy milyen nyelvet használjunk”

- közölte a követ angol nyelven. (A modern ukrán nyelv megjelenését a 17. századra datálják és míg a mai Nyugat-Ukrajna területén szabadon fejlődhetett, addig Ukrajnának az Orosz Birodalomhoz tartozó részén korlátozták és kisorosz néven emlegették.)

Rodney Hunter amerikai ENSZ-koordinátor dicsérte az „ukrán nyelv és így az ukrán egység erősítését”. Oroszország folyamatosa aláássa ezt az egységet – tette hozzá.

Rosemary DiCarlo, politikai ügyekkel és békeépítéssel megbízott ENSZ-főtitkárhelyettes ugyanakkor köztes megoldást javasolt: Ukrajna fogadjon el törvényt a kisebbségi jogok garantálásáról és „őrizze meg az államnyelv státuszát, hogy a kisebbségek integrálódni tudjanak az ukrán társadalomba”. „Ezzel nem szabad késlekedni” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy az ENSZ emberijogi főbiztosa figyelemmel kísérte a nyelvtörvény megalkotását, és a nemzetközi sztenderdekre alapozott ajánlásokat fogalmazott meg az ukrán kormánynak. A nyelvtörvény végső változata még mindig aggályokat vet fel – mondta az ENSZ főtitkárhelyettese.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×