Hivatalosan a Dél-kelet Európai Országok Együttműködési Folyamata nevű szervezet csúcstalálkozójára utazott Boszniába a héten Reccep Tayyip Erdogan török elnök. A rendezvényen részt vettek emellett Szlovénia vezetői is.

Mint a legutóbbi Balkán Barométer felmérés utalt rá, etnikai-vallási megosztottsága és feszültségei miatt Bosznia-Hercegovina különösen kitett a külföldi befolyásnak. Oroszország az ortodox boszniai szerbek, Törökország a szlávokból muszlimokká lett bosnyákok patrónusaként próbál fellépni.

A közvéleménykutatás válaszadóinak mindössze 47%-a gondolja úgy, hogy a jövő szempontjából előnyös lenne az EU-tagság, míg közel egy harmaduk szerint semmi remény nincs arra, hogy az ország az európai klub részévé váljon.

Experts say that President Erdogan would try to use his popularity and influence in Bosnia to shape the outcome of the upcoming leadership elections in the country’s main Bosniak party.https://t.co/mbHDenbJYo

— Balkan Insight (@BalkanInsight) 2019. július 8.

Elemzők szerint ebben a helyzetben próbál Erdogán hídfőállást kiépíteni az országban és már akkora befolyásra tett szert, hogy befolyásolhatja Bosznia fő muszlim pártja, az SDA vezetőválasztásának kimenetelét. A török elnök szoros kapcsolatot alakított ki Bakir Izetbegoviccsel, az SDA vezetőjével, és magasabb a népszerűsége a balkáni országban, mint otthon. Tavaly például 12 ezer ember vett részt Szarajevóban tartott nagygyűlésén.

Speaking at the South East European Cooperation Process (SEECP) Summit, President @RTErdogan said: “We should boost our economic cooperation as the Balkan countries in order to increase our competitive strength in a globalizing world."https://t.co/6ErOaSunwP pic.twitter.com/gfvXmwTQE5

— Turkish Presidency Directorate of Communications (@Communications) 2019. július 9.

Izetbegovic apja, Alija Izetbegovic volt a Jugoszláviából kiszakadt és gyorsan polgárháborúba süllyedt független Bosznia, szintén az SDA soraiból kikerült első elnöke.

Törökország boszniai jelenléte jobbára politikai – jegyzi meg az Euraktív portál – és ennek alapját a különböző török kultúrális és gazdasági érdekeltségek teremtik meg, amelyek gyakran támaszkodnak az Ottomán örökségre és az iszlámra.

Kurt Bassuener, a Demokratizálási Politikai Tanács nevű szervezet vezető elemzője szerint Erdogan soha nem épített ki olyan szoros viszonyt a bosnyákokkal, mint Putyin orosz elnök a boszniai szerbekkel, de egyfajta patrónus-kliens kapcsolatba került Izetbegoviccsel.

A Bosznia három közösségét képviselő kormány felállítása még folyamatban van, de Erdogan már most további török befektetésekről biztosította a boszniai muszlim politikust, aki tavalyig a háromnemzetiségű boszniai elnökség tagja is volt. Ankara arra is ígéretet tett, hogy támogatja Bosznia bejutását az EU-ba és a NATO-ba.

"Ezzel Törökország közvetve formálja a boszniai választási folyamatot és növeli befolyását" - írta a Biztonsági Kutatások Prágai Központja nevű elemzőműhely.

Az Euraktív azonban azt is megjegyzi, hogy az Erdogan által az ellene megkísérelt 2016-os puccs főszervezőjének nevezett és amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónok civilszervezetei és iskolái is jelen vannak a balkáni országban. Nikolaosz Cifakisz, Balkán-szakértő úgy fogalmazott, hogy „a demokratikus és reform-párti balkáni lakosok nem igazán csodálják” Erdogant, „aki nyilvánvalóan autoriterebb, mint bármely más régiós vezető. A balkáni török diaszpóra is megosztott Erdogan megítélésében”. A szakértő szerint a török elnök nyomást gyakorol majd a bosnyák muszlim pártra, hogy adjon ki neki gülenistákat és zárja be a Gülenhez kötődő intézményeket.

"We cut down illegal immigration to Europe by 99 percent [...] We did not receive enough cooperation from our European friends."

Turkish President Erdogan at Balkan leaders summit pic.twitter.com/0ZOtnKUZtM

— TRT World Now (@TRTWorldNow) 2019. július 9.

Magán a balkáni csúcson a török elnök bírálta az EU-t, amiért késlelteti a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Azt is sérelmezte, hogy szerinte hazája sokat tett Európa biztonságáért a migránsválság során, de nem kapta meg az ezért elvárható európai támogatást.