Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Az internet szabadságáért tüntetnek Moszkvában 2019. március 10-én. A tüntetők egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, amelynek alapján Oroszországot lekapcsolhatnák a globális internethálózatról válsághelyzetek esetében.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Putyin szóvivője: "a tengerentúliaktól akarjuk védeni az internetet"

„Eltévelyedtek az internetért tüntetők” – állította az orosz elnök szóvivője, aki szerint a Kreml nem akarja lekapcsolni az országot a világhálóról, hanem éppenséggel külföldi szabotázs ellen akarja megvédeni. A hétvégén többezren vonultak Moszkva utcáira tiltakozni.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint a tüntetők nem értik és félreértik az internet orosz szegmenséről – népszerű nevén a runetről – szóló törvényjavaslatot.

A jogszabálytervezet kitételeket tartalmaz arról, hogy az orosz internetet el lehet szigetelni és le lehet kapcsolni a nemzetközi hálózatról.

Peszkov úgy fogalmazott, hogy a hétvégi tüntetők eltévelyedtek és zavarodottak.

„Mindenki az internet szabadságát akarja, a javaslat alkotói és az elnök is. Senki sem híve az internetről való leválásnak vagy a világháló korlátozásának.

Ebből a szempontból támogathatók a tüntetők. De nem lehet támogatni eltévelyedésüket, mert nem értik, hogy a tervezet az internet működőképességét kívánja garantálni, amikor agresszív lépéseket és kibertámadásokat követhetnek el országunk ellen” – írta az elnöki szóvivő.

Peszkov megjegyezte: furcsának tartja, hogy a tüntetőket nem aggasztja, hogy „az óceánon túl megnyomhatják a gombot és lekapcsolhatják őket a netről”. Mint állította, az orosz törvényhozók ezt akarják kivédeni.

A hétvégén a szervezők szerint több, mint 15 ezer ember tüntetett Moszkvában az internet-törvény tervezete ellen, a rendőrség szerint azonban kevesebb, mint fele annyian voltak. A megmozdulást az orosz Libertariánus Párt szervezte, és ott felszólaltak az orosz fejlesztésű és titkosított üzeneteket továbbító Telegram csevegőprogram blokkolása ellen is.

A Telegram alapítója, Pável Durov megköszönte a részvételt, és azt mondta: a gyűlés „meggyőzte cégét, hogy folytatni kell a digitális ellenállást.” Ez volt az utóbbi hét év egyik legnagyobb tömeggyűlése Oroszországban – tette hozzá.

A Telegram a tüntetés előtt üzenetben szólította fel felhasználóit a részvételre, mert szerinte az új törvénnyel „totális cenzúrát” akarnak bevezetni Oroszországban, és le akarják választani Oroszországot a világ többi részéről, „majd blokkolni a közösségi médiát és a csevegőprogramokat”, úgy hogy rubelmilliárdokat költenek erre.

A tüntetést stílusosan a szovjet idők elismert emberi jogi harcosáról, Szaharov akadémikusról elnevezett sugárúton tartották. Az egyes tüntetőknél lévő kék léggömböket a rendőrök „nem engedélyezett légijárműnek” titulálva elkobozták és 28 embert le is tartóztattak.

Szergej Bojko, a Libertariánus Párt vezére

a Vasfüggönyhöz hasonlította a szerinte fenyegető jogszabályt.

Az internetnek köszönhetően viszont „megjelentek a szabad emberek”, és már nem az állam ellenőriz mindent, emiatt sikerült mozgósítani a tömegeket a 2011-es és 2012-es kormányellenes tüntetésekre is – utalt rá.

Most azonban már a terrorellenes törvényekre hivatkozva büntetnek embereket, ha mémeket tesznek fel a közösségi médiára, sőt, a sértegetésért is bírságolni fognak – szónokolta, amire a tömeg azt válaszolta, hogy őket nem fogják megállítani.

Az orosz hatóságok az elmúlt években már betiltották az anonimitást biztosító VPN – virtuális magánhálózatokat és bíróság elé állítottak úgymond „szélsőséges” mémeket megosztó embereket. A Telegram szuperbiztonságos csevegőszoftvert pedig betiltották, amiért nem volt hajlandó megosztani dekódoló kulcsait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×