Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Az internet szabadságáért tüntetnek Moszkvában 2019. március 10-én. A tüntetők egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, amelynek alapján Oroszországot lekapcsolhatnák a globális internethálózatról válsághelyzetek esetében.
Nyitókép: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Putyin szóvivője: "a tengerentúliaktól akarjuk védeni az internetet"

„Eltévelyedtek az internetért tüntetők” – állította az orosz elnök szóvivője, aki szerint a Kreml nem akarja lekapcsolni az országot a világhálóról, hanem éppenséggel külföldi szabotázs ellen akarja megvédeni. A hétvégén többezren vonultak Moszkva utcáira tiltakozni.

Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője szerint a tüntetők nem értik és félreértik az internet orosz szegmenséről – népszerű nevén a runetről – szóló törvényjavaslatot.

A jogszabálytervezet kitételeket tartalmaz arról, hogy az orosz internetet el lehet szigetelni és le lehet kapcsolni a nemzetközi hálózatról.

Peszkov úgy fogalmazott, hogy a hétvégi tüntetők eltévelyedtek és zavarodottak.

„Mindenki az internet szabadságát akarja, a javaslat alkotói és az elnök is. Senki sem híve az internetről való leválásnak vagy a világháló korlátozásának.

Ebből a szempontból támogathatók a tüntetők. De nem lehet támogatni eltévelyedésüket, mert nem értik, hogy a tervezet az internet működőképességét kívánja garantálni, amikor agresszív lépéseket és kibertámadásokat követhetnek el országunk ellen” – írta az elnöki szóvivő.

Peszkov megjegyezte: furcsának tartja, hogy a tüntetőket nem aggasztja, hogy „az óceánon túl megnyomhatják a gombot és lekapcsolhatják őket a netről”. Mint állította, az orosz törvényhozók ezt akarják kivédeni.

A hétvégén a szervezők szerint több, mint 15 ezer ember tüntetett Moszkvában az internet-törvény tervezete ellen, a rendőrség szerint azonban kevesebb, mint fele annyian voltak. A megmozdulást az orosz Libertariánus Párt szervezte, és ott felszólaltak az orosz fejlesztésű és titkosított üzeneteket továbbító Telegram csevegőprogram blokkolása ellen is.

A Telegram alapítója, Pável Durov megköszönte a részvételt, és azt mondta: a gyűlés „meggyőzte cégét, hogy folytatni kell a digitális ellenállást.” Ez volt az utóbbi hét év egyik legnagyobb tömeggyűlése Oroszországban – tette hozzá.

A Telegram a tüntetés előtt üzenetben szólította fel felhasználóit a részvételre, mert szerinte az új törvénnyel „totális cenzúrát” akarnak bevezetni Oroszországban, és le akarják választani Oroszországot a világ többi részéről, „majd blokkolni a közösségi médiát és a csevegőprogramokat”, úgy hogy rubelmilliárdokat költenek erre.

A tüntetést stílusosan a szovjet idők elismert emberi jogi harcosáról, Szaharov akadémikusról elnevezett sugárúton tartották. Az egyes tüntetőknél lévő kék léggömböket a rendőrök „nem engedélyezett légijárműnek” titulálva elkobozták és 28 embert le is tartóztattak.

Szergej Bojko, a Libertariánus Párt vezére

a Vasfüggönyhöz hasonlította a szerinte fenyegető jogszabályt.

Az internetnek köszönhetően viszont „megjelentek a szabad emberek”, és már nem az állam ellenőriz mindent, emiatt sikerült mozgósítani a tömegeket a 2011-es és 2012-es kormányellenes tüntetésekre is – utalt rá.

Most azonban már a terrorellenes törvényekre hivatkozva büntetnek embereket, ha mémeket tesznek fel a közösségi médiára, sőt, a sértegetésért is bírságolni fognak – szónokolta, amire a tömeg azt válaszolta, hogy őket nem fogják megállítani.

Az orosz hatóságok az elmúlt években már betiltották az anonimitást biztosító VPN – virtuális magánhálózatokat és bíróság elé állítottak úgymond „szélsőséges” mémeket megosztó embereket. A Telegram szuperbiztonságos csevegőszoftvert pedig betiltották, amiért nem volt hajlandó megosztani dekódoló kulcsait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×